A blokkk.com beszámolója szerint a főváros boltjai könyvelhették el a legnagyobb bukásokat 2020-ban, nem is csekély mértékekben. Áprilisban harmadával, májusban 12%-kal esett a budapesti boltos piac az iparcikkes boltok boltzára mellett. De novemberben is 12%-kal, decemberben pedig 15%-kal kevesebb áru fogyott a a budapesti boltokban, a 19 órás bezárás mellett. Az óvatosság is diktált.
Megyés boltos mérleg
2020 éves mérlegét nézve Budapest mellett Győr-Sopron, Bács-Kiskun, Zala, Csongrád és Baranya boltosai is a nagy vesztesek közé tartoznak, mivel az országos 0,2%-os átlagos mínusz mellett ezekben a megyékben 3-5% közötti mértékű volt a visszaesés.
Az év végi novemberi, decemberi hónapok is sokat rontottak a megyék boltos mérlegein. Ekkor Baranya, Vas, Békés, Tolna megyék boltosai a nagy vesztesek körét szélesítették.
Nyilván a kijárási korlátozások és a boltzárak ütötték a legnagyobbat a boltos mérlegeken, hiszen ha kevesebb idő jut kimozdulni, akkor vásárlásra is kevesebb perc marad, így kevesebb is fogy a boltokban. A legsúlyosabb járványhónapokban, tavasszal és ősszel, télen is teljesen kiesett a külföldiek vásárlása, de a belföldi turizmus fékezése is sokat fogott a boltokon. Ez ütötte a legnagyobb léket a budapesti boltos világ hajóján.
A gazdaság teljesítményének és a foglalkoztatás hullámai is befolyásolták a boltos költekezést, bár év végére javultak ezek a mutatók, viszont sokat romlott a járványhelyzet és az óvatosság is jellemző volt a boltos vásárlásokban. Karácsonykor például az ajándékvásárlás jelentős visszaesése nyomta lejjebb a boltos mérleget.
A megyéknek is megvannak a maguk sajátosságai, mások a gazdaság fejlettségének szintjei, ezen keresztül eltér a vásárlóerő, különböznek a közlekedési viszonyok, más a településszerkezet és sokat számítanak például az idegenforgalmi adottságaik is. Mindezek a járványhatásokkal összefonódva éreztették hatásaikat:
A megyés boltos olló decemberben: 52 ezer forint
Az egy főre jutó boltos költekezést nézve jókora különbségek vannak az egyes megyék között. A már említett gazdasági sajátosságok és a járványhatások mellett végül a döntő a bér, a hó végi boríték vastagsága.
Az egy főre jutó boltos költekezés összege a fővárosban a legnagyobb, bár áprilisban és májusban, az iparcikkes boltzárak idején Budapest még a képzeletbeli dobogóról is lecsúszott.
Januárban, a járványidőszak előtt az egy főre jutó boltos költekezésben kétszeres volt a különbség, Budapest (121 ezer forint) és Nógrád (62 ezer forint) között. A márciusi nagy spájzolásban az olló néhány ezer forinttal zárult, áprilisban viszont 35 ezer forintra csukódott.
Novemberben Budapest (123 ezer forint) és Nógrád (71 ezer forint) között 52 ezer forint volt a különbség az egy főre jutó boltos költekezésben, ami azért kisebb az év elejinél. És decemberben, bár novemberhez képest nőtt a költekezés, maradt az 52 ezer forint különbség. Diktált a hó végi borítékok különbözősége:

