Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő üdvözölte a határozatot, amely uniós és tagállami szinten olyan összehangolt szakpolitikai lépéseket sürget, amelyekkel 2030-ra ötven százalékkal csökkenthető az élelmiszerhulladékok mennyisége Európában.

Egyes becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobunk ki, amiért elsősorban a háztartások és a feldolgozóipar felelősek, miközben az uniós lakosság közel tíz százaléka nem jut rendszeresen megfelelő minőségű élelmiszerhez.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának néppárti tagja kiemelte: az EP-képviselők számos határozatban és írásbeli kérdésben évek óta szorgalmazták a határozottabb uniós fellépést és az élelmiszerpazarlás csökkentését elősegítő jogszabályi környezet kialakítását.

A címkézésre, a felelősségre és az adózásra vonatkozó uniós és tagállami rendelkezések ellentmondásossága, valami a fogyasztók oktatásának és a bevált gyakorlatok megosztásának hiánya nagymértékben hozzájárul az élelmiszerek hulladékká válásához.

Példaként említette, hogy az Eurobarométer felmérése szerint az uniós állampolgároknak még a fele sem érti a „minőségmegőrzési idő” és a „fogyaszthatósági idő” megjelölés közti különbséget.

Hölvényi György elismerően szólt a magyar társadalomban megmutatkozó szolidaritásról és az élelmiszeradományozással foglalkozó civil és egyházi szervezetek áldozatos munkájáról.

A képviselő hangsúlyozta: „Az elfogadott határozat egyik kiemelt célja ezen tevékenységek uniós szintű elősegítése, hiszen a teljes ellátási láncban keletkező el nem adott élelmiszerek adományozása nemcsak jelentős csökkenést eredményez az élelmiszer-hulladékok mennyiségében, hanem segítséget jelent a szükségben lévők számára is.”

A jelentés követendő példaként említi, hogy egyes országok a jóhiszeműen adományozott és az adományozás időpontjában fogyasztásra alkalmas élelmiszerek esetében kizárják az adományozó felelősségét.

A kereszténydemokrata politikus rámutatott, hogy hazánkban – különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban – a rászorulóknak szánt élelmiszerfelesleg eljuttatása és szétosztása jelenti a legnagyobb kihívást.

Mindezek alapján a parlamenti jelentés Hölvényi György módosító indítványának köszönhetően szorgalmazza, hogy az EU Élelmiszersegély Programja által biztosított forrásokat a tagállamok fordítsák az élelmiszerfeleslegek eljuttatására is.