A KSH nyers adatai szerint 2012. decemberében, továbbá az év egészében is csökkent a kereskedelmi fogyasztás az előző évhez képet, az eladott árumennyiséget tekintve. A visszaesés mértéke 2012-ben 2%, decemberben pedig 3,3% volt, a KSH nyers adatai szerint.
A 2012. évi piacvesztés azt jelenti, hogy a kereskedelmi fogyasztás, ami 2007. óta csökken, az elmúlt 6 évben összesen 13%-kal esett vissza. A tavalyi évben ugyan 6.680 milliárd forint értékben költekeztek a családok, de mennyiségben számolva csak a 2004. évi szint körül mozgott.
Decemberben 2,7% volt az élelmiszer vásárlások visszaesése, ami alaposan elmaradt a várakozásoktól. A bútorok, műszaki cikkek értékesítése 14%-kal csökkent, ami azt mutatja, hogy a karácsonyi bevásárlások mégsem tudták felfelé húzni a kereskedelem mérlegét.
2012 mérlege
Az év második felének beszámolói egyre nagyobb mértékű visszaesést mutattak. 2012 mérlege az eladott árumennyiséget tekintve az előző év azonos időszakával összehasonlítva a következő:
| I. negyedév | II. negyedév | III. negyedév | IV. negyedév | 2012. év | |
| Kisker fogyasztás | |||||
| összesen | 100,6 | 97,7 | 97,0 | 96,6 | 98,0 |
| ebből élelmiszer | 101,8 | 99,8 | 97,5 | 98,0 | 99,2 |
| iparcikkek | 100,7 | 95,7 | 96,3 | 94,7 | 96,5 |
| ruházat | 107, | 102,0 | 101,5 | 97,7 | 101,5 |
| bútor | 95,0 | 88,3 | 89,6 | 86,4 | 89,4 |
| üzemanyag | 97,4 | 96,4 | 97,2 | 97,4 | 97,4 |
(érték: %, változatlan áron, előző év azonos időszakhoz képes;kiskereskedelem: üzemanyaggal együtt)
A kereskedelmi fogyasztás visszaesésének okai
- 2012-ben 1,7%-kal csökkent a GDP. A családok fogyasztása elsősorban a gazdaság teljesítményéhez, ezen keresztül a reálkeresetekhez igazodik:
| 2008. | 2009. | 2010. | 2011. | 2012. | |
| GDP | 100,9 | 93,2 | 101,3 | 101,6 | 98,3 |
| reáljövedelem | 98,5 | 96,4 | 97,1 | 102,6 | 97,5* |
| kereskedelem | 98,1 | 93,6 | 98,6 | 100,8 | 98,0 |
(érték: változás előző évhez képest, reáljövedelem: egy főre; kiskereskedelem: üzemanyag nélkül; */: reálkereset)
- A magas infláció (5,7%) elsősorban két területet sújtott: az élelmiszerek árai 7,8%-kal, az üzemanyagoké 12,8%-kal nőttek. Ennek következménye, hogy több száz milliárd forintot a drágulás vett el a költekezésben. 2012-ben 8.257 milliárd forintot hagytak a vásárlók az áruházakban (üzemanyaggal együtt számolva), 355 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban: a legtöbbe az infláció került.
- Az áfa-kulcs emelés (25% helyett 27% lett 2012-ben) más közterhek emelkedése mellett felfelé húzták a vállalkozások költségeit, ezen keresztül pedig a termelők, gyártók átadási árait, valamint a fogyasztói árakat.
- A családok devizahitel állománya csökkent ugyan 2012-ben (a deviza ingatlanhitelek állománya 2.665 milliárd forintról 1.915 milliárd forintra), de még mindig jelentős a devizahitel teher a háztartások gazdálkodásában a forint árfolyamszintje miatt. A lakás devizahitelesek száma egyébként 349 ezerről 228 ezerre csökkent, a szabad felhasználású devizahitelesek száma 381 ezerről 287 ezerre, a gépjármű devizahitelesek száma pedig 164 ezerről 139 ezerre.
Az uniós kiskereskedelem decemberben átlagosan 2%-kal esett vissza, az eurózóna tagállamaiban pedig 3,4%-kal. Ez azt jelenti, hogy az uniós térség egészét húzza visszafelé a válság. Az uniós "csúcstartó" Spanyolország, 12%-os decemberi visszaeséssel. A német vásárlók 4,7%-kal vásároltak kevesebbet az év utolsó hónapjában, mint egy évvel korábban.
2013. évi kilátások: rögtön jövök?
Az előrejelzések szerint 2013-ban sem tud növekedni a kereskedelmi fogyasztás, az első félévben pedig a piac kisebb mértékű zsugorodása sem zárható ki.
A kereskedelem mérlegét egyes folyamatok felfelé, mások lefelé húzzák:
- a minimálbér emelés a legkisebb keresetűek számára kedvező, az adójóváírás kivezetésének lezárása pedig az alacsonyabb helyzetűek jövedelmi helyzetét már nem rontja tovább.
- a rezsicsökkentés átcsoporosítható pénzforrást jelent, 100 milliárd forint nagyságrendben,
- az élelmiszereknél az inflációs nyomás gyengülése várható, itt azonban a nemzetközi piac., mely a hazai árakat is meghatározza, bizonytalan (elsősorban az uniós térség válsága miatt),
- a gazdaság teljesítménye előreláthatóan fékezi a vásárlóerő bővülését (nemzetgazdasági szinten nem enged növekvő jövedelemkiáramlást),
- a különböző adó-, közterhek árthárítása továbbra is költségnövekedést jelent a háztartások gazdálkodásában.
