Rigó Csaba Balázs előadásában rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása alapvető versenyképességi kérdés, mert hatékonyságnövelő képességeivel kitörési pontként szolgálhat a közepes fejlettségű országok számára, ugyanakkor a fogyasztók, különösen a gyermekek és a családok védelmét kiemelten kell kezelni – írta GVH közleménye.

A hivatal elnöke kifejtette: valós veszély, hogy fokozhatja a fogyasztói megtévesztéseket, és az adatvisszaéléseket. Megingathatja a médiába, a tömegtájékoztatásba vetett bizalmat, és megrengetheti a modern piacgazdaság alapjait. A másik oldalon ugyanakkor elősegítheti a versenyképesség, a termelékenység, és a produktivitás növekedését, felesleges terheket vehet le az emberek válláról, támogathatja az innovatív megoldások és technológiák fejlődését.

Rigó hangsúlyozta, hogy a GVH 2024-ben – az európai uniós versenyhatóságok közül elsők között – végzett el egy átfogó piacelemzést az MI piaci versenyre és fogyasztók ügyleti döntéseire gyakorolt hatásainak feltérképezése érdekében. Az elemzés rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása növelheti a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét. Megállapították továbbá, hogy a kis nyelvekre, így a magyar nyelvre alapozott öntanuló rendszerek célzott fejlesztése egy ország adatszuverenitása, adatbiztonsága és kulturális identitásának megőrzése miatt kiemelten fontos tényező.

Rigó Csaba Balázs felidézte, hogy a magyar kormány 2025 szeptemberében elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, mely több ponton is harmonizál a GVH piacelemzésének javaslataival. Hozzátette, hogy 2025 decemberében megalakult a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (MMIT), amelynek a vonatkozó törvény alapján a GVH is állandó tagja.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock