Indokolt a kormány azon szándéka, amely célzott anyagi hozzájárulást vagy nagyobb szerepvállalást vár el a kereskedelmi vállalatoktól a környezetvédelemben. A civilek szerint a cégek rendre megszegik az előírásokat, emiatt akár bírság is járhatna nekik.

Nyugati mintára nem csupán a parkolóhelyek száma alapján, hanem annak függvényében is fizethetnek környezetterhelési hozzájárulást az áruházláncok a jövőben, hogy végeznek-e kiszállító szolgáltatást. A házhoz rendelhető napi bevásárlások számának jelentős növekedése a közúti járműforgalmat is erősen megterheli, így a környezetet károsítja. A szakmai konzultáció előtt álló egyik javaslat szerint a hozzájárulásként fizetendő díj a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek éves árbevételének meghatározott százaléka lenne.

Ez az elképzelés is napirendre kerülhet a Nemzetgazdasági Minisztériumban kezdődő többnapos egyeztetéseken, amelyeket a Miniszterelnökséggel közösen kidolgozott kereskedelempolitikai javaslatcsomag kapcsán tartanak. A kormány a múlt héten bejelentette: egy átfogó ágazati vizsgálat eredményeként a jövőben új szabályozások válhatnak szükségessé a kiskereskedelemben, amelyek a fogyasztó- és környezetvédelmet, az élelmiszer-biztonságot, továbbá a munkavállalókat érinthetik. Az elmúlt hónapokban az EU 27 országában vizsgálták meg, hogy ezen a területen milyen nemzetközi példák működhetnek például a természetes környezet védelme érdekében. Ahogy azt Lázár János kancelláriaminiszter elmondta, vannak olyan országok, ahol környezetterhelési díjat kell fizetni, ha egy beruházó vállalat nem vállalja a zöldítést. A jövőben itthon is célzottan bevonnák az áruházláncokat az általuk okozott környezeti károk helyreállításába.