Az elmúlt évtizedekben sok cég „parkolópályaként” használta ezt a házipénztárt a ki nem fizetett bérek, magánköltések vagy az osztalékadó elkerülésére. A digitalizált adatszolgáltatások korában ugyanakkor a NAV számára már nem egy elszigetelt adat a pénztárzáró egyenleg. Összevethető az árbevétellel, a banki forgalommal, az osztalékfizetéssel, a tagi kölcsönökkel. Ha ezek a számok nem állnak össze gazdaságilag, a házipénztár azonnal kockázati jelzéssé válik.
A hírek szerint idén az adóhatóság célzott, algoritmus alapú vizsgálati programot indít a kis- és középvállalkozások házipénztárainak ellenőrzésére. A szakértő szerint, ahol papíron tízmilliók vannak, de a kassza üres, ott milliós bírságokra és büntetőjogi eljárásokra számíthatnak az ügyvezetők.
„Sokan abban bíznak, hogy egyfajta oroszrulett az ellenőrzés: vagy rájuk kerül a sor, vagy nem. Ám a NAV ma már célzottan azokat a halmazokat keresi, ahol a legnagyobb az adóalap-növelési lehetőség. Egyetlen 50-100 milliós hiánnyal küzdő cég ellenőrzése több bevételt hoz az államnak, mint száz kisbolt vizsgálata”
– figyelmeztet Bereczky Zoltán, házipénztár-kezelésre specializálódott szakértő.
„Az adóhatóságnál ma már modern algoritmusok vetik össze a banki készpénzfelvételeket, a bejövő készpénzes számlákat és az éves mérleg adatokat. Ha a számok matematikai metszete hiányt mutat, az ellenőrzés szinte garantált”
– tette hozzá.
A munkáltatói és tagi kölcsön a legnagyobb csapda
Sok cégvezető nincs tisztában azzal, hogy a cég pénze nem a sajátja, és gyakran magánköltésekre vagy béren kívüli juttatásokra használják a házipénztárat, amely így sokszor csak papíron létezik. A vállalkozók és könyvelők jelentős része próbálja a házipénztárban felhalmozott hiányt papíron „kikölcsönözni” a tulajdonosnak. A hazipenztar-doktor.hu szakértője szerint ez ma már a legveszélyesebb stratégia.
Sokan ringatják magukat abban a tévhitben, hogy a cégük korlátolt felelőssége megvédi őket. Bereczky ugyanakkor rámutat: amint felmerül a sikkasztás, a hűtlen kezelés vagy a költségvetési csalás gyanúja – ami egy üres házipénztár esetén azonnali kockázat –, az ügyvezető korlátolt felelőssége megszűnik. Ilyenkor a vezető a teljes magánvagyonával, házával, autóival felel a tartozásért. A készpénzhiány esetén kiszabható büntetés a hiányzó összeg 50 és 200 százaléka között mozoghat.
A szakértő szerint a házi pénztár állapota törvényes módszerekkel akár egy nap alatt is rendezhető, ha a vállalkozó időben lép.
„Láttam már 200 milliós hiányt, amit sikerült jogszerűen rendezni, mielőtt a hatóság kopogtatott volna. A cél nem a trükközés, hanem a vállalkozások életben tartása és a családok megvédése a totális anyagi csődtől”
– fogalmazott Bereczky Zoltán.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
