A KSZGYSZ által kedden megrendezett III. Országos Szemléletformálási Konferencián, amelynek a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusa adott otthont - amely az ország legfenntarthatóbb felsőoktatási intézménye – páratlan előadói gárda állt a több mint 130 résztvevő elé. Ők a témára fókuszálva, olykor a humor és a tudományos ismeretterjesztés eszköztárát is felhasználták, hogy bemutassák tudásukat és tapasztalataikat. Ugyanis – mint ahogy kiderült - ezekre is szükség van ahhoz, hogy a környezetünk állapotára, védelmére felhívó üzeneteink célba érjenek.
E fontos kérdéskörrel a szövetség Környezetvédelmi szemléletformálás, kommunikáció és edukáció munkacsoportja évek óta - szakértők bevonásával - kiemelten foglalkozik, így kerül sor kétévente a tapasztalatok és a lehetőségek értékelésére további szemléletformálási platformot teremtő szakmai konferenciák megrendezésére.
Megnyitójában dr. Ágoston Csaba, a KSZGYSZ elnöke Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus szavait idézte, miszerint „Eddig az ember magával a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie.” Ezért is időszerű az immár harmadik alkalommal megrendezett szemléletformálási konferencia, amely újabb ötleteket, példákat, együttműködéseket generálhat valamennyi résztvevő számára.
A résztvevőket dr. Jámbor Attila, az Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének vezetője köszöntötte, kiemelve, hogy szakmai partnerként és házigazdaként is jelezni kívánják az egyetem elköteleződését a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság és a zöld átállás megvalósításában.
Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára előadásában megköszönte mindazok munkáját, akik a környezetvédelmi szemléletformálásban aktívan részt vesznek és a cél érdekében a nehézségeken is képesek úrrá lenni. E téren tapasztalható az elköteleződés és hosszútávú gondolkodás, ehhez előadásában ismertette azokat a nemzetközi és hazai stratégiákat és programokat, amelyek mentén mindez megvalósítható. Mindemellett kiemelte a tavalyi EU-elnökség során folytatott környezetvédelmi érintettségű tárgyalásokat és a legjobb hazai, nemzetközi gyakorlatokat.
Prof. Dr. Dúll Andrea, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánhelyettese az ökoszorongás és az ökoaggódás fogalmát járta körül, a környezeti bizonytalanság okozta ökoérzelmek és az új fogalmak mentén. Ennek köszönhetően a résztvevők megismerhették a “tétlenség sárkányait” és a “cselekvés méhecskéit” is.
A GreenDependent intézet szakmai vezetője Vadovics Edina a 1,5 fokos életmód eléréséhez nélkülözhetetlen egyéni döntésekről és strukturális feltételekről tartott előadást. A nemzetközi projektjük keretében kidolgozott 1,5 fokos életmód útmutató 7 nyelven letölthető.
Vekkel László a Good Stories kreatív igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a frontális információadás nem elegendő ahhoz, hogy a környezetvédelemhez, az éghajlatváltozás hatásainak leküzdéséhez szükséges magatartásbeli változásokat elérjük. Ebben nagy felelősségük van és lehet a marketingeseknek és a tartalomgyártóknak, akik – mint ahogy be is mutatta - képesek befolyásolni a mai és a társadalmi kultúrát.
Paul Ágnes a Cleanwashers alapítója a felelős kommunikációra hívta fel a figyelmet, hiszen nem minden zöld, ami elsőre annak látszik. Fogjunk gyanút, ha valaki ennek kommunikációjára többet költ, mint működésének környezet-, klímabarátabbá, fenntarthatóbbá tételére.
A mellény újragombolására, azaz gondolkodásunk megváltoztatásának fontosságára hívta fel a figyelmet Bárczy Zoltán aranydiplomás vegyészmérnök, aki a hulladékelhagyás megelőzését célzó gondolatait, javaslatait osztotta meg a hallgatósággal, miszerint a hulladék keletkezésében a vásárló felelősségét is firtatni kell. Oda kell figyelni arra, hogy a vásárló a megvásárolt termékkel - ha arra szüksége van egyáltalán, vagy csak igénye - hogyan gazdálkodik, felismeri-e annak értékét és érdekelt lesz-e, érdekeltté tehető-e abban, hogy használat, vagy feleslegessé válás esetén megfelelően kezelje azt? Nyomatékosítani szükséges a kommunikációban a vásárló felelősségét.
A KSZGYSZ több évtizedes szemléletformáló tevékenységét Hankó Gergely ügyvezető mutatta be, ismertetve a korábbi és jelenleg is futó hazai és nemzetközi projekteket, valamint beszámolt a következő időszakra tervezett eseményekről, kiadványokról is. Kiemelte, hogy a hatékony és eredményes környezetvédelmi és fenntarthatósági szemléletformáláshoz egy kormányzati ciklusokon átívelő, 10-15 éves horizonton működő, komplex szemléletformálási keretrendszerben működő “menedzsmentszervezetre” van szükség, ami egy széleskörben elfogadott stratégia, akcióterv mentén fogja össze az egyes kezdeményezéseket, generálja a szinergiákat, harmonizálja ezeket a globális és EU-s célokhoz, programokhoz. Fontos feladata lenne ennek a szervezetnek a folyamatos hatékonyságvizsgálat, nyomon követés, mérés, értékelés és minőségbiztosítás.
Az MGFÜ szakmai tanácsadója, Lenkey Péter az ESG átmenet és a szemléletformálás jelentőségéről tartott előadást, miszerint az „omnibusz” kissé lelassult, de nem fog megállni. Nem dőlhet hátra senki mert ezek a feladatok és az ütemezés rengeteg kihívást jelent már ma és a jövőre nézvést is és ezt meg kell ismertetni a gazdálkodó szervezetekkel, hogy ez a szemléletváltás ma már megkerülhetetlen.
Pantl Péter kommunikációs igazgató „MOL és a MOHU, mint új szereplők a szemléletformálásban” címmel tartott előadásában beszámolt a cég eddigi üzemi eredményeiről, amelyek megfelelő kommunikációs stratégiát is igényeltek és igényelnek, hiszen változatos módon kell elérni a változatos összetételű célcsoport, a lakosság egészét és kiváltani a kívánt, kölcsönösen előnyös cselekvést. Bejelentette, hogy ősztől átfogó edukációs programmal áll elő a MOHU, melynek előkészítése már zajlik.
A KSZGYSZ két levegőtisztasággal foglalkozó szemléletformáló projektjét (Kölcsönkapott levegő, Mindennapi levegő) Szőllősi-Sebestyén Zita oktatási koordinátor ismertette, kiemelve a nagy látogatottságot és az élménypedagógiai módszerek sikerességét.
A projektek szemléltető anyagait, játékait a konferencia résztvevői is kipróbálhatták, diskurzust folytattak az animátorokkal. A KSZGYSZ a Horizont program keretében a Bay Zoltán Kutatóközponttal közösen vesz részt a “Kutatás mindenkinek” projektben, amely – a környezetvédelmi és fenntarthatósági fókusz miatt a “Fenntarthatóság tudománya” címet viseli. E program célja az általános iskolások érdeklődésének felkeltése a tudományágak, a kutatói pálya iránt. E program kellékeit szintén megtekinthették és kipróbálhatták az érdeklődők.
Környei Viktória az Unger & Partners kommunikációs vezetője ismertette a Planet Budapesten már megismert Heroes of the Future projekt módszertanát, látványvilágát, az eredmények alapján pedig az élményalapú oktatás szemléletformálásra, kreativitásra gyakorolt hatását. A Planet Budapest 2026 elején újra megszervezésre kerül Budapesten!
A Fenntarthatósági Témahét és az Európai Hulladékcsökkentési Hét kapcsán is ismert Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője, Matolcsy Miklós bemutatta az iskolai fenntarthatóságra való nevelés programját, a Zöld Könyv sorozatot, valamint a Zöld Híd projektet. Óriási siker, hogy tavaly óta választható érettségi tantárgy a fenntarthatóság, így is felkészítve a fiatalokat a fenntarthatóság, a környezettudatosság fontosságára, amelyet majd továbbtanulva, vagy munkába állva már gyakorolhatnak is.
Ferenczi Attila Maxim a Reco Waste Management Kft. alapítója, tulajdonosa az ingatlanüzemeltetők, bérlők, tulajdonosok szemléletváltozásának fontosságára hívta fel a figyelmet, számokkal, adatokkal igazolva azt, hogy tudatos, felelős vezetői döntésekkel elérhető a működés költségeinek csökkentése, a dolgozók szemléletének pozitív irányú elmozdulása és a tettekben történő megnyilvánulás is.
Nemrég külön cikkben is beszámoltunk fejlesztéseikről.
Molnár Attila Dávid a PET Kupa egyesület alapítója „Ócean literacy vs folyóműveltség” címmel tartott előadásában a hazai és a külföldi résztvevőknek bemutatta azt a határon átnyúló együttműködést, amelyre lehetőséget nyújt az Erasmus+ program: Igy a folyóvizek szennyezettségének megelőzését társadalmi hálózatok szervezésével, edukációs programokkal, többnyelvű tananyagokkal és kiadványokkal, valamint gyakorlati tapasztalatok alapján, terepi munkával kísérve végzik. Mert az ember vágyik a víz közelségére, de azzal törődni kell. A víz és benne az élőlények védelmet érdemelnek - jövőnket szem előtt tartva is. Feltette a kérdést: “Hová lett a kádból a ponty?” Mert a pazarló életmód, a hulladékok keletkezése és nem megfelelő kezelése, az élővilággal való élő kapcsolat elvesztése ide vezet.
Mindebből következik, hogy paradigmaváltás kell a vízhez, az éltető vízhez való hozzáállásunkban, hiszen nélkülözhetetlen valamennyi élőlény számára és reméljük, hogy visszakerülhet a ponty a kádba, mert egészséges, tiszta élőhelyet teremtünk, adunk vissza számukra, ahol élhetnek, amíg nem kerülnek az asztalunkra...
Kiemelte, hogy ez a fajta környezettudatos cselekvés, aktivitás mentálisan is hozzájárul a fiatalok egészségtudatosságának növeléséhez, növeli önbecsülésüket és fejleszti a téma iránti érdeklődésüket, segíti a bevésést, sőt továbbtanulásukhoz orientációt is nyújt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a folyóvizeket érő szennyezések végül az óceánokba kerülnek, amelynek következményei már láthatóak is. Ezek megelőzését a projekt keretében pedagógusok bevonásával, folyószakaszok örökbefogadásával és tudásátadással is segítik. Az előadás egyik apropója az Erasmus+ támogatásból megvalósult “Folyómentő kézikönyvek” bemutatása volt, mely segítségével iskolák csatlakozhatnak a projekt keretében kialakított Folyómentő Iskolák Hálózatához. A projektben jelenleg 4 ország – hazai és határon túli - oktatási intézményének pedagógusai és diákjai vesznek részt (Románia, Szerbia, Ukrajna és Magyarország). A konferencia délutáni szekciójában a projekt nemzetközi résztvevői szinkrontolmácsolás segítségével kísérték figyelemmel az előadásokat, hogy az itt elhangzottakkal felvértezve hazájukban is alkalmazzák a kézikönyvben részletesen kidolgozott szervezési és pedagógiai módszereket. Az iskolák számára kidolgozott kézikönyvek természetesen online is elérhetőek, letölthetőek.
Az egyébként is jó hangulatot Litkai Gergely humorista, fenntarthatósági szakértő még fokozta a délután során, amikor személyes hangvételű, könnyed, de fajsúlyos előadásában a fenntarthatósággal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatait, gondolatait, valamint felméréseinek és ötleteinek fogadtatását, valamit terveit is megosztotta a résztvevőkkel. Ő így dolgozik a fenntarthatóságért.
Mészáros Fanni, az APPLiA ügyvezetője bemutatta, hogy hogyan, hányféleképpen próbálta és próbálja elérni a fogyasztók ingerküszöbét, tekintetbe véve a korcsoportokat, a megfelelő módszertant és így eljutva a legújabb, legfrissebb közösségi médiabeli megjelenésekre, amelyekben a tanuláson, a pályaválasztáson, a szakmai pályafutáson keresztül mutatta be azt, hogy mindig rugalmasan alkalmazkodva kell és lehet újítani a tájékoztatásban, a szemléletformálásban, hogy elérjük, illetve eljuttassuk a megfelelő tartalmú információkat, kiváltsuk a kívánt cselekvést.
Délután Molnár Janka Sára elméleti fizikus, tudománykommunikátor, a FUNtasztikus tudomány Kft. ügyvezetője tartott lendületes előadást a közösségi média használatának rejtelmeiről, adatokkal, tényekkel alátámasztva, hogy bizony nem mindig sikerül, de érdemes próbálkozni a figyelem felkeltésére a természettudományos témák iránt is. Változatos stílus, tartalom, képi világ és főleg aktualitás legyen a mondanivalóban, hogy érezzék az érintettséget, akkor is, ha mindenki gyors választ akar, mert ha nem, akkor skip…
Ladányi Roland, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetője beavatta a hallgatóságot munkájukba, amellyel az elmúlt években és már idén is számtalan környezetvédelmi díjat nyertek. A hulladékgazdálkodással foglalkozó miskolci cég saját dolgozói kreativitását és elkötelezettségét jelzik ezek a programok, ötletek és az elnyert díjak. Bizonyítva rátermettségüket, a konferencia utáni PPH Media által szervezett GreenESGage Díjátadón át is vettek gyorsan egy “Special Mention” elismerést az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében megvalósított élelmiszerhulladék-csökkentő kampányukért.
A szervezők köszönetet mondanak a konferencia támogatóinak, az Energiaügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Innovációs Ügynökségnek és az Erasmus + programnak.
