A tényleges költségek azon is múlnak, hogy ki és milyen pozícióból távozott és mennyire egyszerű őt szubjektíven, szakmailag, vagy munkaerőpiaci szempontból pótolni ‒ mutatott rá a jelenségre Letenovics Roland, az egyik legismertebb hazai munkaerőkölcsönző és -közvetítő cég, a Menton Jobs üzletfejlesztési igazgatója.
A hazai technológiai vállalkozások fluktuációs átlaga évi mintegy 28%. Nyugat-Európában ez a technológiai szektorban például 17,4%, de ha csak az önkéntes felmondásokat nézzük, 10-14% közötti értéket látunk. A szakmai közmegegyezés szerint 10-15% alacsonynak, illetve stabilnak számít, míg 20-25% felett már érdemes komolyabb energiákat fordítani az okok feltárására.
Mindehhez hozzá kell tenni, hogy nagy különbségek lehetnek az egyes munkakultúrák, országok és iparágak között. A brit feldolgozóiparban 2024-ben csak 10,85% volt a fluktuáció, a holland technológiai szektoré 10% alatt van, de ez a helyzet pl. Japánban is, amivel kapcsolatban szintén nem érdemes sztereotípiákra támaszkodni.
A magyar adat minden szektorban szignifikánsan magasabb. A gyártás területén dolgozó kékgalléros munkaerő Nyugat-európai fluktuációja 12-20%, itthon ez 25% körüli. Fontos hozzátennünk, hogy a magas fluktuáció gyakoribb probléma és látványosabb gondokat okoz, de a túl alacsony sem egészséges a szervezet jövője, versenyképessége, fejlődése szempontjából.
Az igazi kérdés az, hogyan hat mindez a versenyképességre?
Egy hazai, 500 fős termelő vállalatnak ugyanazon kapacitás fenntartásához 35-40 emberrel többet kell toboroznia, felvennie, betanítania évente, mint mondjuk egy németnek vagy belgának. Ha egy ember bruttó éves átlagbére 8,8 millió Ft., a toborzása pedig ennek 40 százaléka (HR berkekben ez az általánosan elfogadott szám), az azt jelenti, hogy a cégnek évente csak emiatt 120-150 millió forintos többlet kiadása keletkezik a nyugati versenytársakhoz képest.
Ez óvatos becslés, mert ha a távozók között hiányszakmák képviselői, mérnökök, technikusok, minőségügyi vagy sales munkatársak vannak, illetve tapasztalt kollégák, akik tudása jobban hiányzik majd, ez a szám a duplája is lehet.
A magas fluktuáció ennél többet is jelent. Kisebb termelői kapacitást, több hibát, lassabb reakciókat, kevesebb produktív vezetői időt, emelkedő bérköltséget, és akkor az olyan soft, de nem közömbös tényezőkről, mint a csapategység ne is beszéljünk ‒ hangsúlyozta a szakértő.
Nem véletlen, hogy minden komoly, munkaerővel foglalkozó cégnek van módszertana a fluktuációs költség számítására. A Menton Jobs saját, belső eszköze pl. öt költségkategóriában építi fel a fluktuáció valós árát, és ebből egyaránt levezeti az egy főre, illetve a teljes állományra, éves szinten vetített összeget. A cég munkaerő-kölcsönzési és -közvetítési hátteréből adódóan az eszköz lehetővé teszi a hazai utánpótlás költségeinek összevetését is a harmadik országbeli munkavállalók teljes költségével.
A szakember rámutatott, hogy a nagyon általános, egyszerűsített, gyakran marketingeszközként az interneten ingyenesen elérhető kalkulátorokkal érdemes óvatosnak lenni, mert meghatározó költségtényezőket hagyhatnak figyelmen kívül. A legrosszabb azonban, hogy a fluktuáció költsége nem a bevételt, hanem a profitot terheli. Ha egy német és egy magyar cég EBIT-profitja egyaránt 5%, akkor a magyar versenyzőnek 7 százalékpontnyi extra fluktuáció fedezetére nagyjából évi 2,5 milliárd többletbevételre van szüksége a német versenytárshoz képest.
Más megközelítésben, a fenti példaszámokkal minden távozó munkatárs pótlásához 71 millió Ft többletbevételre lenne szükség a profitráta megtartásához ahhoz képest, mintha marad és dolgozik tovább. Fontos, hogy ezek átlagok, egy-egy személy vagy munkakör pótlása ennél drágább is lehet.
Természetesen nem ez az egyetlen versenyképességet befolyásoló tényező, de ha elfogadjuk, hogy ma már Európában mindenkinek azonos hozzáférése van a technológiához, a humán tényezők, mint a teljes munka hozzáadott értéke vagy a munkaerő termelékenysége, kifejezetten vízválasztóvá válnak. A 10-12 százaléknál magasabb éves fluktuációs ráta pedig ez utóbbit lényegesen csökkenti ‒ mutatott rá Letenovics Roland.
Fotó: Letenovics Roland / Menton Jobs
