Lesújtó képet fest az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2014 júniusára elkészült és titkosított tanulmánya a magyarországi élelmiszer-termelésről. A szövegben többek között évi ezermilliárd forintot meghaladó adóelkerülésről, szürke- és feketefoglalkoztatásról, feketén értékesített állatokról és termésekről olvashatunk. A kutatók a tanulmányukat másfél éve nyilvános szakmai vitára akarták bocsátani, ám a dokumentumot azóta sem publikálták.
A vitára szóló meghívó ma is elérhető az interneten, a tanulmány azonban nem. A kutatóintézetben megtudtuk, hogy a közlést „megtiltotta” a minisztérium. A miértre azonban nem tudják a választ. „Nem értjük, ez eddig itt nem volt szokás” – mondták. (Az Agrárgazdasági Kutató Intézet egyike a tervek szerint hamarosan megszűnő több mint hetven kormányzati háttérintézménynek: a Földművelésügyi Minisztériumba olvasztanák be.) Kerestük az agrártárcát az üggyel kapcsolatban, ahol türelmet kértek.
A szakemberek semmi olyat nem tettek vizsgálódásaik során, amire az államnak ne lenne módja. Egyszerűen összeolvasták a különböző nyilvántartásokat, és elgondolkodtak: ha valaki ezer disznót szállít Ausztriába, miként lehet az, hogy csak nyolcszáz érkezik meg? Valószínű, hogy mivel az unión belüli más országban való értékesítést nem terheli áfa, nálunk viszont igen, az eltűnt kétszáz állat hazai vágóhídon lett áfamentes feketevágás áldozata. Csakhogy évente annyi disznó tűnik el, amennyit a kutatók szerint képtelenség házi körülmények között feldolgozni. A nagy vágóhidak azonban állítják, náluk technológiailag kizárt, hogy bárki fusiban sertések tucatjait dolgozza fel éjjelenként.
A furcsaságok itt nem érnek véget. A kutatók összehasonlították a magyar és a dán sertéseket, és azt találták, hogy a dán disznó 2,68 kiló takarmánytól hízik egy kilót, a magyarnak ehhez három kiló kell. Bár ezt okozhatják eltérő tartási körülmények is, gyanús – írják –, hogy egy dán koca évi 33 malacával szemben a magyar csak 23-at fial. Tehát megint eltűnik jó néhány disznónk.
A tanulmány készítői a teljes élelmiszer-ágazat alaposabb vizsgálata után arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar sertéstermelők a szaporulat egy részét eltitkolják, felnevelik és feketén levágják. Becsléseik szerint a feketegazdaság mértéke megyétől függően 32,5 és 49,9 százalék között mozog.
A rejtett gazdaság mértéke 2012-ben 650 és 1200 milliárd forint között lehetett ebben az ágazatban, ideértve az elcsalt, emiatt illegális jövedelemnek minősülő, zsebre tett áfát is. Brutális összegről van szó, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanabban az évben a hazai forrásból, uniós társfinanszírozásból és tisztán uniós forrásokból együttesen kevesebb mint 650 milliárd forint áramlott az ágazatba.
Finomabb módszerekkel is dolgoztak az ágazatban. A tanulmány készítése idején egy mezőgazdasági termelő 10-12-féle adózási mód közül választhatott aszerint, hogy őstermelőként, egyéni vagy társas vállalkozóként termelt, s hogy belépett-e az áfakörbe. Az őstermelői státusz hétféle költségelszámolási és adózási mód választását teszi lehetővé, kialakultak azonban az adóminimalizálás jól működő, szinte minden érintett által ismert szokásai.
Egy őstermelőnél a 600 ezer forint alatti bevétel nem számít jövedelemnek. Emiatt persze minden 16. életévét betöltött családtag őstermelő lesz – papíron. A család szétosztja a bevételt a műkörmös lány, az adminisztrátor anya és a focista fiú között. Ha a négyfős mintacsaládban mindenki „őstermelő”, máris 2,4 millió forintos árbevételig adómentes a ténylegesen ezzel foglalkozó apa.
A tanulmány készítői a piaci szereplőkkel készített interjúk alapján megállapították: az őstermelők egy része a könyvelőjével figyelteti az árbevétel alakulását. Amikor az adómentesen eltehető bevétel eléri a maximumot, közlik a megrendelőikkel, hogy nincs több árujuk. Ellopták, lefagyott, elverte a jég, nincs. Persze van, de már csak azoknak, akik hajlandók számla – és ebből következően eredetigazolás – nélkül is átvenni.
A kutatók vizsgálatai szerint 2012-ben az őstermelőknek mindössze hét százaléka vallott be nyolcmillió forint feletti jövedelmet. Közülük minden negyedik (26 százalék) nulla forint jövedelemből élt meg, de ebből futotta azért fejlesztésre is. Az őstermelők felének az éves összevont jövedelme nem érte el a minimálbérnek megfelelő összeget.
A birtokunkban lévő szamizdatpéldány szerint egyébként a kutatók is elismerték, hogy tavaly a szaktárca és a kormány számos olyan lépést tett az élelmiszer-termelés és az agrárium kifehérítésére, amelyet ők is javasolnak – elkezdték például az élelmiszerek áfacsökkentését –, ám a kép még mindig igen sötét.
A Földművelésügyi Minisztérium reakciója
"Amennyiben a Népszabadság újságírója nem csak a támadásokon gondolkodna, hanem végezne egy kis kutatómunkát, teljesen tisztán látná, hogy a Földművelésügyi Minisztérium semmilyen tanulmányt nem titkolt el. A tanulmányról már akkor jelent meg írás a sajtóban is, de láthatóan ez elkerülte a Népszabadság figyelmét.
A „Rejtett gazdaság a magyarországi élelmiszer-termelésben” című tanulmányt az AKI 2013-ban készítette el. A kutatási ügyrendnek megfelelően a tanulmány kapcsán, NYILVÁNOS tudományos vitára került sor, ehhez az összes meghívott megkapta a tanulmányt.
Az újságíró arra sem vette a fáradságot, hogy a saját összeállításában az évszámokat és dátumokat ellenőrizze. A cikk elején egy 2014 júniusára elkészült tanulmányra hivatkozik (amit az AKI egyébként ki is tett a honlapjára). A cikk végén pedig (elfelejtve, hogy egy 2014-es tanulmányról van szó) azt írja, hogy a kutatók elismerik, hogy "tavaly" a kormány számos lépést tett az ágazat kifehérítéséért. Ez a tavaly 2013. és nem 2015.
A kormány egyébként éppen a szocialisták által lehetővé tett szabad rablást igyekezett felszámolni, azt amiről a Népszabadság egyszer sem volt hajlandó beszámolni.
Az adócsökkentés kormánya egyszerre könnyít az emberek terhein, és fehéríti a sertéságazatot az áfa csökkentésével. Több hús kerül a családok asztalára, fehéredik az ágazat, mindenki nyertese az áfa csökkentésnek."
