A szakpoltikus hangsúlyozta: a termelői piacok – a közvetlen élelmiszer-értékesítés – ma már nemcsak piaci rés, hanem egy külön ágazat, növekvő kereslettel, és a piaci tendencia érvényesül az utóbbi időben Magyarországon is, hiszen a termelői -, gazda -piacok egyre népszerűbbek a vásárlók körében.

V. Németh Zsolt emlékeztetett: a termelői piacok lerövidítik az élelmiszerek útját a termelő és a fogyasztó között, helyreállítva a két szereplő közötti bizalmat. Ez utóbbi erősíti az élelmiszerbiztonságot, a rövidebb szállítási útvonal pedig csökkenti a környezeti terhelést. Emellett a helyi feldolgozás és a közvetlen értékesítés lehetősége javítja a vidéki életminőséget, új munkahelyeket is teremt, továbbá megőrzi egy-egy kisebb régió hagyományait, tradícióit.

Ezért a szaktárca a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) fontos elemeként létrehozta azt a jogszabályi környezetet, amely megkönnyíti helyi piacok létesítését, ösztönzi a közvetlen értékesítést, de a termelői piacok létrehozását anyagi források biztosításával is támogatja. Október közepétől például egy hónapon keresztül pályázhatnak a helyi önkormányzatok támogatási forrásokra  − a Leader akciócsoportok közreműködésével  − helyi piacok létesítésére. A támogatási szint 80-85 százalékos lehet, és maximum 50 millió forint nyerhető el erre a célra.

Konrád Istvánné, a Magyar Piacszövetkezet elnöke az MTI-nek elmondta: nincs még pontos felmérés a belföldön működő termelői piacokról; a Magyar Piacszövetkezet 30-32-t működtet. Ezek bevétele hetente már több tízmillió forintra becsülhető.

Gyaraky Zoltán, a VM élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője pedig megjegyezte: helyben a termékek feldolgozottsági szintjét kell emelni, mivel így drágábban lehet az árut értékesíteni, és több munkahely hozható létre. Jelezte viszont, hogy a kistermelők által előállított élelmiszerek nem versenytársai a tömegtermékeknek, leginkább a kínálatot színesítik.