A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának feltett szándéka, hogy protekciót szerezzen annak a több mint 300 ezres tagságnak, akik egyébként egy jól beazonosítható fogyasztói csoportot is alkotnak.

Nyugat-Európában már jól bevált gyakorlat, hogy egy erős köztestület képviseli a gazdálkodók és vállalkozások érdekeit, és a NAK követni kívánja a németországi és franciaországi példákat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlése az eddigi tapasztalatokra alapozva módosította Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Alapszabályát.

Eszerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kamarai osztályainak a munkájába ezután - az országos és megyei kamarai osztályvezetőkön, valamint az országos küldötteken kívül – további kamarai tagok is bekapcsolódhatnak az illetékes országos alelnök javaslatára. Az Alapszabály ez irányú módosítása a kamarai osztályokon belüli gazdasági reprezentativitás megvalósulását segíti elő.

A későbbiekben a kamara ügyvezető elnökségének az ülésein az országos etikai bizottság elnöke is előterjesztői, valamint szavazati joggal vehet részt, egyedül a saját előterjesztése esetében nem szavazhat.

A módosítás ezen túlmenően a többi között elősegíti a települési agrárgazdasági bizottságok alakuló ülései határozatképességének az ellenőrzését is azzal, hogy a településen regisztrált tagok jegyzékét a megyei elnök által az ellenőrzési feladatok ellátásával írásban megbízott személy is megtekintheti.

A NAK országos küldöttgyűlése megválasztotta az Etikai Bizottság elnökét is.