A jelentés egy exkluzív, ágazatokon átívelő kutatást tartalmaz, feltárva az iparági vezetők és szakértők véleményét egy egyre összetettebb és gyorsan változó környezetben. A kutatásban résztvevők között megtalálhatók igazgatósági szintű vezetők, vezérigazgatók és partnerek többek között az IT-, a technológia-, a pénzügy-, az energia-, a kiskereskedelem-, az egészségügy- és a média iparágakból.
A cég kutatása részletes képet ad arról, hogyan látják a közép-kelet-európai országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit. A Risk, Reputation and Reward in 2026 (Kockázatok, hírnév és üzleti megtérülés 2026-ban) címet viselő jelentés szerint világszerte az üzleti vezetők 62 százaléka úgy véli, hogy idén jelentős kockázatokkal kell számolnia az üzleti tevékenysége során, ugyanakkor közel 85% nagyon vagy kissé optimista vállalkozása növekedési kilátásait illetően.
Közép-kelet-európa: instabil környezet, optimista vezetők
A jelentés megállapításai szerint a régió vezetői fokozott kockázatokkal néznek szembe: az üzleti vezetők 31%-a, míg Magyarországon az 50%-a a geopolitikai konfliktusokat nevezi meg a 2026-os év fő fenyegetéseként. Ezt követik a kormányzati szabályozást és szakpolitikát érintő változások (30% CEE, 20% HU), valamint a pénzügyi nyomás (30% CEE, 20% HU). Ugyanakkor nagy részük (86% CEE, 90% HU) bízik szervezetének alkalmazkodóképességében.
A legfőbb aggodalmat a technológiai átalakulás és a mesterséges intelligencia jelenti: A vezetők jelentős része (62% CEE, 70% HU) az MI-t vagy a technológiai változásokat tartja a legnagyobb potenciális kockázatnak az üzleti tevékenységükre, ugyanakkor az EU többi részéhez hasonlóan ezekben az országokban is nagy a bizalom a munkahelyi mesterséges intelligencia használata iránt.
A vezetők nagy része (49% CEE, 60% HU) a digitális platformok erősítésére fókuszál, míg egyre kevesebben vannak (CEE 19%, HU 0%), akik szerint a hagyományos nyomtatott- és online média a leghatékonyabb csatorna. A válaszadók többsége szerint a rövid formátumú tartalmak, a podcastok és az adott platformra szabott tartalmak kulcsfontosságú eszközökké válnak a hitelesség és az elérés építésében.
A régiós vezetők 59%-a, míg a magyarországi vezetők 20%-a szerint a hírnév közvetlen hatással van az üzleti eredményre, míg a bizalmat befolyásoló legfontosabb tényezők közé tartozik a hagyományos márkaüzenetek helyett a vásárlói vélemények és értékelések (CEE 53%, HU 50%), az etikus viselkedés (CEE 35%, HU 40%) és az átlátható kommunikáció (CEE 29%, HU 50%).
Az energia- és a fenntarthatósági kihívások továbbra is fennállnak: Az üzleti döntéshozók jelentős része (CEE 83%, HU 80%) az emelkedő energiaköltségeket és az ellátási lánc ingadozását nevezi meg fő működési kihívásként, míg sokan a környezeti fenntarthatóságot és a sokszínűséget (CEE 39%, HU 50%) emelik ki a vállalati kommunikáció prioritásaként, amit nagyrészt a kormányzati szabályozás vezérel.
„A Grayling 2026-os globális trendjelentésének megállapításai rávilágítanak arra, hogy az elkövetkező évek sikere azoké lesz, akik átláthatóságot tanúsítanak, hitelesen cselekszenek, és egyensúlyt teremtenek az innováció és a társadalmi hatás között. Egy olyan régióban, amely mindig is az alkalmazkodóképességre épült, a vállalatoknak itthon és a régióban is egyedülálló lehetőségük van arra, hogy a kockázatot hosszú távú üzleti előnnyé és megtérüléssé alakítsák”
– emelte ki Szőke Eszter, a Grayling Hungary ügyvezető igazgatója.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
