Az FMCG-szektornak szóló kétnapos konferencia bevezető előadásában arra kerestük a választ, mit tesz az Agrárminisztérium a mostani új ciklusban a versenyképesség megteremtése és megőrzése érdekében. „Mindenkire igaz, hogy nyomás alatt van az FMCG-szektor, rendkívüli helyzetben vagyunk. Az elmúlt években mindannyian megszenvedtük az ellátási láncok zavarait, az input anyagok és az energiaárak emelkedését, és ehhez jött a háborús helyzet” – összegezte a helyzetet Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, az összeláncolt gazdasági szereplők és ellátási láncok miatt valamennyien közvetlenül megszenvedjük a háború hatását, ezért is kellenek rendkívüli kormányzati intézkedések a helyzet kezelésére.

A cél a vásárlóerő megtartása

Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy a napi fogyasztási cikkek előállításával és értékesítésével foglalkozó szektor kőkeményen érintett abban, hogyan és miképpen alakul a magyar polgárok vásárlóereje. „Ezért őket is segíti az a kormányzati politika, amely rezsicsökkentés tekintetében 2013 óta, üzemanyag- és élelmiszerárak tekintetében pedig az idei évtől működik, ezek ugyanis mind a vásárlóerő megtartását segítik” – fogalmazott.

"Az összeláncolt gazdasági szereplők és ellátási láncok miatt valamennyien közvetlenül megszenvedjük a háború 
hatásait, ezért is kellenek rendkívüli kormányzati intézkedések a helyzet kezelésére."

Bejelentési kötelezettség és alapanyagcsere

A májusi 18, 5 százalékos élelmiszer-infláció is szóba került az államtitkár előadásában, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a háborús helyzet és a szankciós politika mind-mind az inflációs hatást táplálják. Hogy a globális helyzet mennyire érinti a magyar gazdaságot, jól mutatja az is, hogy az energiahordozók árának növekedése miatt a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlege negatív volt az első negyedévben. Ezek az adatok is jelzik, Magyarországnak többet kell foglalkoznia az élelmiszer-ellátás biztonságának kérdésével. Az államtitkár azonban hozzátette, a legtöbb termékből önellátóak vagy közel önellátóak vagyunk. 

Eddig két helyen volt szükség beavatkozásra: egyrészt bevezették a gabona és az olajosnövények kivitelének bejelentési kötelezettségét. „Az a cél, hogy lássuk a folyamatokat és folyamatos legyen az ellátás biztonsága, de itt beavatkozásra egyelőre nincs szükség” – mondta az államtitkár. „Szakadás történt a korábbi, kiszámíthatóan érkező alapanyagok ellátási láncában” – fogalmazott Feldman Zsolt, utalva a napraforgóolajok területén kialakult hiányra. A szakmai szervezetekkel együttműködve azonban lehetővé tették az alapanyagok cseréjét szabályozott keretek között. „Ez az élelmiszer-termelést és az -ellátást is folytonossá teszi, ráadásul a magyar fogyasztókat is a megszokott termékekkel tudjuk ellátni.

Milliárdok támogatásra

Az államtitkár elmondta, az idei első negyedévben a mezőgazdasági beruházások körülbelül 20%-kal, az élelmiszeriparban pedig 9,4%-kal emelkedtek, és elsősorban építéssel járó beruházások valósultak meg. „Dinamikusan igyekeztünk a 2021/22-es agrártámogatási rendszerünkkel, hogy az élelmiszergyártás, a takarmánygyártás és a mezőgazdasági termelés számára beruházási forrásokat tudjunk biztosítani” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy elindult egy dinamikus beruházási-fejlesztési bumm, miután 1500 milliárd forint értékeben hoztak támogató döntéseket, ebből 1100 milliárd beruházási támogatás volt. „Ez azért is érdekes, mert tavaly először tudta az Agrárminisztérium az élelmiszergyártás teljes területét beruházáspolitikájába emelni mérettől és előállított termékkategóriától függetlenül” – emelte ki az államtitkár. Az adatokat ismertetve elmondta, a komplex pályázatnál 400 milliárd forintos igény érkezett, tavaly augusztustól év végéig 247 projektet tudtak támogatni 164 milliárd Ft értékben. Ebből kiemelkedik a húsfeldolgozás 40 milliárdos támogatása, ezt követi a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, valamint a borászat 23 milliárddal. A dobogósokat az egyéb élelmiszer kategóriája követi, 20 milliárdos támogatással, de a pékárunak és a tésztafélének is jutott 16 milliárd, míg a malomiparnak 12.

Ambíciózus tervek az élelmiszeripar fejlesztésére

Mivel az elnyert támogatások nagy része beruházásra irányult, az építési költségek megugrását egyszeri kiigazítással segítették. „Feladatunk idén a megnyert támogatások segítése, hogy ezek minél nagyobb mértékben megvalósuljanak” – jelentette ki Feldman Zsolt. Hozzátette, úgy szeretnék fejleszteni a támogatásokat, hogy a robotizációt, energiahatékonyságot, összességében a hatékonyságnövelést támogassák azokkal, ezzel is segítve a vállalatokat az előrelépésben. 

„A nem megszokott gazdasági környezetre reagáló kormányzati intézkedések a vásárlóerő megtartását célozzák.”

Nem érdemes azokkal az üzleti modellekkel tovább dolgozni, melyekkel a korábbi években. Aki egyedül van, nem biztos, hogy sikerrel jár, és aki elengedi az üzleti partnerei kezét ebben a helyzetben, az nem jár jól. Felértékelődött a csapatban való együttműködés, a bizalom többet ér most, mint a pénz – hangsúlyozta az államtitkár.

(Megjelent a Store Insider 2022 júniusi számában)