A robotika fejlődése közben az élelmiszergyártástól a logisztikán át a kiskereskedelemig egyre több olyan feladat válik automatizálhatóvá, amelyet korábban emberek végeztek.
Nagy sebességgel halad előre az ipari automatizálás
Az ipari technológiai fejlesztések újabb mérföldkőhöz érkeztek. A világ gyáraiban működő ipari robotok száma 2025-ben 9 százalékkal nőtt, és elérte az ötmilliós szintet – derül ki az International Federation of Robotics (IFR) World Robotics 2026 jelentéséből. Az éves robottelepítések száma 11 százalékkal emelkedett, így világszerte több mint 600 ezer új, önműködő ipari mechanikai eszköz állt munkába.
Az IFR adatai alapján a robotizáció üteme ugyanakkor korántsem egyenletes a világ különböző régióiban. A növekedés motorja továbbra is Ázsia, amelyet Amerika követ, miközben Európában jóval mérsékeltebb ütemben bővül a távvezérelt gépek alkalmazása. Kína önmagában a világ éves robottelepítéseinek közel 60 százalékát adja, miközben az Egyesült Államok 2025-ben Japánt megelőzve a világ második legnagyobb piacává vált.
Kína minden tekintetben a robotpiac élén
A felmérés szerint a robotizáció világpiaci súlypontja mára egyértelműen Kína. Az országban 2025-ben 354 ezer ipari robotot telepítettek, ami 20 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezzel Kína a globális új telepítések 59 százalékát adta.
A 354 ezres volumen önmagában is rekordot jelent: csaknem 60 ezerrel haladta meg az előző évi szintet. A kínai robotpiac jelentőségét tovább növeli, hogy a helyi gyártók egyre nagyobb szerepet töltenek be saját piacukon. A kínai robotgyártók által értékesített és telepített ipari önműködő egységek száma 2025-ben 15 százalékkal, 195 ezerre nőtt. Ez 55 százalékos belföldi piaci részesedést jelentett, szemben a 2024-es 57 százalékkal.
A robotizáció tehát Kínában már nem csupán a külföldi technológiai beszállítók által hajtott folyamat: a hazai robotgyártás is egyre meghatározóbb szereplővé válik.
Japán visszaesett, India gyorsan zárkózik
Japán továbbra is Ázsia második legnagyobb iparirobot-piaca, 2025-ben azonban jelentős visszaesést regisztráltak. Az országban 36 219 új magasan fejlett önműködő gépet telepítettek, 19 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A globális rangsorban Japán ezzel a második helyről a harmadikra csúszott vissza, az Egyesült Államok mögé.
Dél-Koreában 30 ezer robotot helyeztek üzembe, ami 1 százalékos csökkenés. A koreai robotpiac évek óta viszonylag stabil: az éves telepítések 2019 óta nagyjából 31 ezer darab körül mozognak. Az IFR szerint azonban az autóipar 2027-re és 2028-ra tervezett új beruházásai ismét növelhetik a robotok iránti keresletet.
India eközben jóval gyorsabb növekedési pályán halad. 2025-ben csaknem 10 500 ipari robotot telepítettek az országban, 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az Egyesült Államok Japánt is megelőzte
Amerikában az Egyesült Államok erősítette pozícióját. 2025-ben közel 38 500 ipari robotot telepítettek, ami 12 százalékos növekedés. Ezzel az Egyesült Államok Kína mögött a világ második legnagyobb iparirobot-piacává vált, és a robottelepítések száma az országban a statisztika történetének harmadik legmagasabb értékét érte el.
A kontinensen ugyanakkor jelentős különbségek láthatók. Mexikóban 7 százalékkal, 5200 alá csökkent az új automaták száma, ami már a harmadik egymást követő visszaesés. Kanadában ezzel szemben 5 százalékos növekedést mértek, így közel 4000 új robotot helyeztek üzembe.
Különösen látványos volt a bővülés Brazíliában. A dél-amerikai országban közel 4300 új ipari robot állt munkába, 38 százalékkal több, mint 2024-ben. A növekedést elsősorban az autóipar beruházásai hajtották: az ágazat csaknem 2100 robotot telepített, ami 212 százalékos éves növekedés. Az IFR ezt részben a kínai autógyártók brazíliai beruházásaival hozza összefüggésbe.
Európában mérsékeltebb a növekedés
Az európai robotpiac jóval lassabban bővül. Németország továbbra is messze a kontinens legnagyobb piaca, és egyben a világ ötödik legnagyobb robotpiaca. Az Európai Unióban 2025-ben telepített ipari robotok 41 százaléka Németországban állt munkába.
Az országban ugyanakkor 8 százalékkal, 25 ezer alá csökkent az új telepítések száma. Hosszabb távon mérsékeltebb növekedés látható: 2020 és 2025 között a németországi éves robottelepítések száma átlagosan 2 százalékkal emelkedett.
A német robotizációban továbbra is az autóipar a legnagyobb felhasználó, részesedése azonban csökkenő tendenciát mutat. Ez arra utal, hogy a gépesítés fejlesztése fokozatosan más iparágakban is teret nyerhet.
Olaszország a második legnagyobb európai piac, ahol 2025-ben mintegy 7800 új robotot telepítettek, 11 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Franciaország közel 4500 telepítéssel a harmadik helyre került, 8 százalékos visszaesés mellett. Spanyolországban mintegy 4300 önműködő gép állt munkába, ami 15 százalékos csökkenés.
Az önvezérelt előállító gépek, gyártósorok stb. terjedése mögött nem kizárólag a termelékenység növelésének igénye áll. Az IFR szerint az ipari gépesítés egyik fontos hajtóereje a demográfiai változás és a munkaerőhiány.
A munkaerőhiány is ösztönzi az automatizációt
Az önvezérelt előállító gépek, gyártósorok stb. terjedése mögött nem kizárólag a termelékenység növelésének igénye áll. Az IFR szerint az ipari gépesítés egyik fontos hajtóereje a demográfiai változás és a munkaerőhiány.
A gyártóknak egyre több országban kell úgy bővíteniük vagy fenntartaniuk termelési kapacitásaikat, hogy közben korlátozottan áll rendelkezésükre megfelelő munkaerő. Ez különösen a magasabb bérszínvonalú országokban jelent kihívást, ahol a termelés automatizálása gazdasági szempontból is egyre fontosabb lehet.
A robotizációt emellett az ellátási láncok ellenállóbbá tételének igénye és a gyártási kapacitások földrajzi átrendeződése is ösztönzi. Az IFR szerint a kereskedelmi és iparpolitikai változások következtében több vállalat helyezi át vagy építi újra termelési kapacitásait. Az új üzemek egy részét magasabb bérszínvonalú vagy munkaerőhiánnyal küzdő országokban hozzák létre, ami tovább növelheti az automatizáció iránti keresletet.
Ez a folyamat a robotpiac földrajzi szerkezetét is módosíthatja: a gyártás közelebb kerülhet a végfelhasználói piacokhoz, miközben a termelés versenyképességének fenntartásában nagyobb szerepet kaphatnak az automatizált technológiák.
Már nem csak a nagyüzemek terepe
A technológiai fejlődés közben magát a robotizációt is hozzáférhetőbbé teszi. Az IFR szerint a mesterséges intelligencia, a gépi látás és az érzékelési technológiák fejlődése egyre összetettebb feladatok elvégzésére teszi alkalmassá a mechanikai berendezéseket.
Az önállóan dolgozó munkaeszközök képességei mellett a bevezetésük módja is változik. Az egyszerűbb programozás és a könnyebb rendszer-integráció csökkentheti az automatizáció bevezetésének költségeit és technikai akadályait. Ez olyan vállalatok és alkalmazási területek előtt is megnyithatja az utat, amelyek számára korábban a robotizáció túl összetett vagy költséges megoldásnak számított.
Az ipari robot így egyre kevésbé kizárólag a nagy volumenű, standardizált tömegtermelés eszköze. A technológia fejlődésével olyan gyártási folyamatokban is megjelenhet, ahol nagyobb rugalmasságra, változó termékpalettára vagy kisebb sorozatok automatizálására van szükség.
2026 végére tovább nőhet a telepítések száma
Az IFR előrejelzése szerint a globális robotpiac növekedése a következő években is folytatódik. 2026-ban 9 százalékos bővüléssel mintegy 655 ezer új ipari eszköz telepítése várható, 2029-re pedig az éves telepítések száma elérheti a 806 ezret.
A hosszabb távú trendet ugyanakkor az IFR szerint több, egymást erősítő tényező támogatja: a demográfiai változások, a munkaerőhiány, az ellátási láncok ellenállóbbá tételének igénye, a gyártási kapacitások átrendeződése, valamint a robottechnológia gyors fejlődése. Az önállóan is működő eszköz ezért nem egyszerűen a gyárak technológiai korszerűsítésének kérdése: egyre inkább a termelési kapacitás, a munkaerő, valamint a beszerzési és elosztási folyamatok hosszú távú alakításának egyik eszköze.
A gyártósortól a polcokig
Az FMCG-ben a robotizáció már nem csupán a gyártósorok automatizálását jelenti: a robotok egyre több feladatban jelennek meg a csomagolástól és raklapozástól a raktári komissiózáson át egészen a bolti polcok ellenőrzéséig.
Automatizált gyártás és raktározás
Az élelmiszer- és italgyártásban a robotok elsősorban a csomagolásban, dobozolásban, válogatásban és raklapozásban kapnak szerepet. A gépi látással és érzékelőkkel kiegészített rendszerek már a változó formájú és méretű termékek kezelésére is alkalmasak. Az IFR szerint az élelmiszeripari automatizációt a munkaerőhiány és a termelékenység növelésének igénye egyaránt ösztönzi.
A raktárakban az autonóm mobil robotok (AMR) az árumozgatásban és a komissiózásban segítenek. Az online élelmiszer-kereskedelem különösen érdekes terep: van, aki például mechanizált rendszereket fejleszt a rendelések összeállítására és csomagolására.
Már a bolti polcot is figyelik
A robotok a kiskereskedelemben is megjelentek. A Store Insider online oldalán is olvashatnak arról, hogy Ausztriában próbaként már alkalmaznak autonóm polcszkennelő műszereket, amelyek kamerákkal ellenőrzik a termékek elérhetőségét és a polcképet, és jelzik a munkatársaknak, ha beavatkozásra van szükség.
A következő fejlődési lépcsőt az AI, a gépi látás és a robotika összekapcsolása jelentheti. A robot így nemcsak végrehajt egy előre programozott mozdulatsort, hanem képes felismerni a környezetét, adatot gyűjteni és a változó helyzetekhez alkalmazkodni. Az FMCG-ben ennek eredményeként a robotizáció egyre inkább a teljes értéklánc részévé válik: a gyártástól a raktáron át egészen a bolti polcig.
Forrás: IFR, Ocado Group, Simbe Robotics
Forrás: https://ifr.org/ifr-press-releases/news/five-million-robots-now-operate-in-factories-globally
A cikk a Store Insider 2026. októberi számának digitális változatában is olvasható.
Fotó: Adobe Stock
