A szupermarketektől a kisboltokon át a drogériahálózatokig
Az élelmiszergyártás és -feldolgozás árindexe az idei év második negyedévében rendre meghaladta a fogyasztói árak emelkedését, miközben a nagyobb láncok mesterségesen alacsonyan tartott árai veszteséget generálnak a kisebb boltokban, szaküzletekben. Mivel a szabályozás nemcsak az élelmiszereket érinti, hanem a „háztartási vegyi árukat, illetve piperecikként” meghatározott árucsoportokat is, a kínálat szűkülése, a volumen csökkenése és a vidéki, ezen belül kistérségi vásárlók magasabb áraknak való kitettsége rendszerszintű problémává válhat, foglalta össze a Store Insidernek dr. Kozák Tamás.
A főtitkár felhívta rá a figyelmet: a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata rámutatott, hogy az áremelkedés fő oka a teljes ellátási láncban felhalmozódó költségek továbbhárítása, nem pedig a kiskereskedelmi árképzés.
Árrésstop és infláció: a látszat mögött
„Az élelmiszergyártás és -feldolgozás árindexe rendre meghaladta a fogyasztói árak emelkedését. Ez azt mutatja, hogy az ellátási láncban egyre nagyobb veszteség halmozódik fel, amit az árrésstop csak elfed, de nem old meg. Vagyis az árrésstop rövid távon ugyan hozzájárult az infláció mérsékléséhez, ám mára egyértelművé vált, hogy a gazdaság egészére nézve káros hatásokat idéz elő. Mint említettem, az intézkedés elfedi az ellátási láncokon belül felhalmozódott feszültségeket, miközben a kereskedők vesztesége folyamatosan nő” – emelte ki dr. Kozák Tamás.
Mint ismertette: az élelmiszergyártás, -feldolgozás év/év alapú árindexe a II. negyedévben általában 7 százalék – azaz a fogyasztói árak emelkedése – felett volt. Az élelmiszerek ára júniusban 6,2 százalékkal nőtt, ugyanakkor ha figyelmen kívül hagyjuk a vendéglátási szolgáltatásokat, az árindex 4,9 százalék.
A nagy láncok mesterségesen alacsonyan tartott árai súlyosan érintik a kisebb üzleteket és szakboltokat. Egy GKI-kutatás adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom közel egyötödét adó kisvállalkozások 18 százaléka kényszerülhet bezárásra.
„A vidéken élő hárommillió ember számára ez különösen hátrányos, hiszen a helyi kisboltokban sokszor jóval magasabbak az árak, mint a nagy láncok üzleteiben” – mondta a szövetség főtitkára.
Elmarad a többletfogyasztás
Az elmúlt évben a háztartási vegyi áruk árai szinte nem változtak, így jelenleg inkább lefelé húzzák az inflációt. A termékkör súlya a fogyasztói kosárban mindössze 2-3 százalék, ezért az árváltozások hatása az inflációra elhanyagolható. Az élelmiszerekkel ellentétben a kínálatot főként globális multinacionális márkák adják, a hazai saját márkák szerepe csekély, így a kiskereskedők és beszállítók közötti párbeszéd is korlátozott, foglalta össze véleményét a főtitkár.
A témáról bővebben a Store Insider szeptemberi számában olvashatnak.
