A dokumentumok szerint a 2025-ös aszály különösen az Alföld középső és keleti térségeiben okozott jelentős terméskiesést. A károk elsősorban a kukoricát, a napraforgót és az őszi búzát érintették, több esetben 60 százalékot meghaladó hozamcsökkenést eredményezve. Bár az agrárkár-enyhítési rendszer már nyújtott támogatást a termelőknek, Magyarország az Európai Bizottságtól is segítséget kért, amelynek eredményeként 10,8 millió euró rendkívüli támogatás érkezett.

A tervezet alapján a leginkább érintett kukoricatermelők hektáronként várhatóan 20–25 ezer forintos átalánytámogatásra lehetnek jogosultak. A támogatást azok a gazdálkodók igényelhetnék, akik igazoltan legalább 30 százalékos terméscsökkenést szenvedtek el, és az idei évben egységes támogatási kérelmet is benyújtottak. Az uniós szabályok alapján több más kultúra – például a csemegekukorica, a cirok vagy a dinnye – is támogatható lenne, a rendelkezésre álló források miatt azonban a hangsúly várhatóan a kukoricán marad.

Az Európai Bizottság azonban a Magyarország által jelzett teljes körű növénylistából csak egyes növényeket emelt ki, amelyek közül leginkább a kukorica támogatása indokolt annak gazdasági jelentősége, károsodása és a rendelkezésre álló forráskeret korlátai miatt – fogalmaz az MTI.

A másik jogszabálytervezet a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége elleni védekezés támogatását erősítené. A kórokozó terjedése jelentős gazdasági és termesztési kockázatot jelent a szőlőágazat számára, ezért a minisztérium egyszerűsítené a támogatások igénylését, valamint lehetővé tenné a kártalanítás többszöri igénybevételét a hosszabb ideig fennálló zárlatok esetében.

A javaslat emellett a súlyosan fertőzött ültetvények gyorsabb felszámolását is ösztönözné az ehhez kapcsolódó fertőzöttségi küszöbérték csökkentésével.

A minisztérium várakozásai szerint az intézkedések hozzájárulhatnak a termelők veszteségeinek mérsékléséhez, valamint a növényegészségügyi kockázatok hatékonyabb kezeléséhez.