A folyamatosan frissülő dokumentumban kiemelik, hogy a változó világhelyzet a közvetlen egészségügyi aggályokon túl, az élelmiszer-ellátó rendszerre, az élelmiszerbiztonságra, valamint a táplálkozásra is komoly rövid és hosszú távú hatást gyakorol. Bizonyos fogyasztók (pl. a járványhelyzet miatt hátrányos anyagi helyzetbe kerülők) élelmiszer-hozzáférése az olcsóbb, tápanyagokban szegényebb kategóriák felé tolódik, így az egészségügyi állapot és az ellenálló képesség csökkenésével teret adva a fertőzés továbbterjedésének.

A szűkös anyagi környezetben élők birkóznak meg legnehezebben a kialakult helyzettel. Munkahelyük elvesztése, az élelmiszerárak növekedése és az élelmiszerek rendelkezésre állásának instabilitása komplex kihívás elé állítja őket.

A fertőzöttek számának növekedésével az agrár-élelmiszerellátási láncok zavara is jelentősebb lesz. Az járvány helyzet elhúzódása a közép- és hosszú távú élelmiszerellátásban egyaránt zavart okozhatnak. Ezek a zavarok főként akkor fordulhatnak elő, ha maguk a termelők vagy a dolgozók betegednek meg, illetve, ha a piacok bezárásra kerülnek. A vásárlóerő csökkenése miatti alacsonyabb kereslet visszaveti a termelők és előállítók beruházási lehetőségeit, amely további zavart okozhat az ellátásban.

A társadalmi szeparálódást igénylő intézkedések a fogyasztók pánikvásárlását eredményezik, amely rövidtávon megnöveli az élelmiszerigényt. A vásárlások ily mértékű növekedését azonban a kereslet csökkenése követi, amely a munkahelyek megszűnésével és bizonyos gazdasági ágazatok befagyásával jár. A rövid távú változások tartós hatást gyakorolnak az ellátó rendszerekre, a termelők és előállítók megélhetésre valamit a táplálkozás diverzitására.

A vírus miatt kialakult válság rávilágít az élelmiszer-ellátó rendszerek kihívásaira. A válság kibontakozására nincs egységes forgatókönyv, de szinte biztos, hogy társadalmi osztályonként, térségenként és országonként eltérő hatást fog gyakorolni. A vírus terjedésének csökkentésére hozott intézkedések befolyásolják az élelmiszer-biztonságot, a táplálkozást, illetve maga a betegség az élelmiszerek előállítást és elosztást.

A dokumentum javaslatai között kiemeli, hogy a kormányzatok intézkedéseinek tükrözniük kell az élelmezés- és az élelmiszer-biztonság jelentőségét. Továbbá kiemeli, hogy a helyi és a háztáji termelés elősegítését és népszerűsítését a kormányprogramoknak hangsúlyozniuk kell.