Az Európai Bizottság egy korábbi felmérése szerint évente 95 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba az EU 27 tagállamában, és ebbe a mezőgazdasági ételhulladékot és a kidobott halak mennyiségét bele sem számolták.
A veszteség 14 százalékát a vendéglátóhelyek pazarlása teszi ki, amelynek részben az az oka, hogy sok helyen nem lehet féladag ételt rendelni. A háztartásokban fejenként évente 180 kilogramm étel kerül a kukába.
El is lehet cserélni a felesleges ételt
2013 júniusától már Magyarországon is működik az ételcsere, amelynek lényege, hogy a még szavatos, felhasználható, de felesleges élelmiszert meg lehet hirdetni az interneten, és más ételre lehet elcserélni.
Kelemen Gábor, az Elemorzsia ételcsere oldal alapítója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: külföldi minták alapján indította el itthon is az élelmiszercserét. Ausztriában, Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban már elterjedt ez a fajta közösségi tevékenység, de mostanra a hazai oldalnak is több mint négyezer tagja lett.
Pénzt és időt takaríthatunk meg
Kelemen Gábor hangsúlyozta az ételcserével időt és pénzt is megtakarítanak a résztvevők. Példaként említette az egyik több gyermekes családot, akik több mint tízezer forintot spóroltak egy hónap alatt az élelmiszercserével.
Az oldal szigorú élelmiszer-biztonsági szabályrendszer szerint működik, a tagok saját érdeke és felelőssége, hogy ezt betartsák. Minden csatlakozó figyelmét felhívják arra, hogy egyénileg felelősek azért, hogy milyen élelmiszert ajánlanak fel és vesznek át.
Varga Judit, a Felelős Gasztrohős kezdeményezés alapítója a műsorban elmondta: fenntartható éttermekből alakítottak ki egy hálózatot, és a többi között tanácsadással segítik őket. Egyik céljuk az éttermi ételmaradék csökkentése.
Bujáki Csilla egészségtudatos csoporttag arról számolt be, hogy főleg a saját telkén megtermelt idénygyümölcsök cserekereskedelmét bonyolítja immár két éve. Szerinte egyre szélesebb körben terjed az egészségtudatosság, egyre többen ismerik fel annak fontosságát, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után.

