A Százszorszép Monarchia idején keletkezett legendája napjainkig él. A doboz története, evolúciója évszázadokon, generációkon ível át. Az egykori polgári kultúra kelléktárában is jellegzetes darabként tündökölt, hiszen ebben az időszakban az esztétikus csomagolás díszként funkcionált. 

Nemcsak az ajándék, de a gyógyszer, a kozmetikumok esetében is kulcsszerepet kapott a szép borítás, legnagyobb kultuszra mégis az édességiparban tett szert. 

A Stühmer a XIX. század végére Magyarországot csokinagyhatalommá emelte. Ferenc József Koronás Magyar érdemkereszttel méltatta a csokoládégyáros, Stühmer Frigyes tevékenységét. Sissi figyelmét is felkeltették a csokoládékülönlegességek. 

Ekkor léptek elő ugyanis a Stühmer-csomagolások tervezőivé olyan jelentős iparművészek, mint Jeges Ernő, Szirmai Ili, Mallász Gitta és Lukáts Kató, a Stühmer Csokoládégyár pedig a magyar csomagolás élvonalába került. 

Később a Kádár korszakban, az államosítást követően is a piacon maradt, de a százszorszép minta metaforikus jelentésétől néhány évtizedre el kellett búcsúzni. A virág Szűz Mária könnyeit szimbolizálta, így végül Gábor Pál 1952-es tervezésű „csemegekosár” logója került a dobozra.

Az egykor iparművész által tervezett papírdoboz készítéséért ma a csomagolástervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó Sz. Variáns felel. A klasszikus, 250 grammos kiszerelés ikonikus dobozából évente több tízezer darabot készít a cég.