A mennyiségi eladás kilenc negyedévi növekedés után most először csökkent hazánkban, bár csak 0,2 százalékkal. Az európai átlag 0,1 százalék növekedést mutat.

Nálunk az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok árai átlag 2,7 százalékkal nőttek, egyik második negyedévről a másikra. Európában átlagosan csak 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.

Kontinensünk huszonegy vizsgált országa közül az élelmiszer-kiskereskedelem bevételének legnagyobb arányú növekedését Törökországban mérték (+8,9%). Majd következik Norvégia (+3,5%), Svédország (+3,2%), Lengyelország (+2,9), Írország (+2,6%) és utánuk Magyarország. A rangsor végén Görögország áll, előtte Finnország, az Egyesült Királyság, Svájc és Ausztria; mind az ötben csökkent az értékben mért forgalom.

Az öt nagy nyugat-európai piac közül a legnagyobb növekedést Spanyolországban mérték (+2,1%), azután Olaszországban (+1,2%), Franciaországban (+0,5%), Németországban (+0,3%), míg az Egyesült Királyságban csökkenést regisztráltak (-1,6%).

„Egész Európa élelmiszer-kiskereskedelme történelmileg alacsony teljesítményt produkált, amit két tényező okoz” – állapítja meg Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatója. – „Egyik, hogy a húsvét idén nem a második negyedévre esett, szemben a múlt évvel. Jelentősebb hatást gyakorolt azonban a Franciaországban és Németországban mért növekedés alacsony üteme, illetve az Egyesült

Királyságban a figyelemre méltó csökkenés, amit főleg a kiskereskedők közötti árharc okozott. Dél-Európát gyakran okolták a gyenge európai összteljesítményért, de most egészen jó eredményeket értek el; szemben Észak-Európával, amely ma Európa problémás gyermeke”. 

Régiónkban a felmért országok közül Lengyelország mutatója (+2,9%), Csehországé (+1,7%), Szlovákiáé (+1,0%), Ausztria pedig a negatív zónába került (- 0,8%).