Magyarország továbbra is Európa vezető csemegekukorica-termelője, megelőzve Franciaországot, de a szektor egyre több kihívással küzd. A vetésterület az elmúlt öt évben közel harmadával csökkent, az idei 21–23 ezer hektáros becslés messze elmarad a korábbi 35 ezertől.
2024-ben még 400 ezer tonnás termésről számolt be az iparág, idén viszont a mennyiség 300–350 ezer tonnára mérséklődhet. A termelők dolgát a szárazság, az öntözés hiánya és a szélsőséges időjárás nehezíti. A feldolgozók is érzik a hatást: kiszámíthatatlanabb betakarítás, alacsonyabb hozamok és szűkülő alapanyagellátás jellemzi az idei évet.
Nemzetközi verseny is fokozódik: az EU júliusban ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a kínai import ellen, ami augusztusban lépett életbe – ezzel próbálják ellensúlyozni az ázsiai árversenyt.
A világpiacon az Egyesült Államok, Kína és Thaiföld vezeti a termesztési rangsort, míg Európán belül Kína jelentette az utóbbi évek legnagyobb versenykihívását, főként olcsó importjával. Ezt ellensúlyozandó, az Európai Bizottság 2025. július 15-én ideiglenes dömpingellenes vámot vezetett be a Kínából származó csemegekukoricára, amely augusztus elején lépett hatályba.
A hazai versenyképesség kulcsa az öntözési infrastruktúra fejlesztése és az alkalmazkodó, rezisztens hibridek elterjesztése lehet. A Syngenta szerint modern fajták (mint a GSS8871 vagy Tyson) és új csávázószerek (pl. Fortenza FS600) segíthetnek a termelőknek jobb hozamot és stabil minőséget biztosítani, még nehéz körülmények között is.
A cég szerint a jövő a technológián, nemesítésen és hatékonyságon múlik, és bár most csökkenés látható, a következő években újra bővülhet a termelés, mivel a feldolgozóipari kereslet továbbra is stabil.
