A madárinfluenza vírus súlyos károkat okozott a hazai baromfiágazat számára, ez ráirányította a figyelmet arra, hogy megoldást kell találni az ilyen jellegű problémák kezelésére – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Baromfi Termék Tanács (BTT) budapesti szakmai konferenciáján. Emlékeztetett arra, hogy a kamara a BTT-vel közösen egy új, az állattenyésztési ágazatokra kidolgozott kárenyhítési rendszer létrehozására tett javaslatot, amely a termékpálya szereplőinek – termelők, feldolgozók – önkéntes részvételével és bizonyos mértékű állami hozzájárulással működne. Emellett a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség lenne díjtámogatott biztosításra, az ezzel kapcsolatos előkészítő munka a Magyar Biztosítók Szövetségének kezdeményezésére megkezdődött – tette hozzá a NAK elnöke.
Győrffy Balázs elmondta: a baromfiágazat kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. Ma Magyarország önellátottsági szintje baromfihúsból 170-180 százalék körül mozog, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportját tekintve értékben a baromfitermékek foglalják el a harmadik helyezést. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy az ágazatra nagyfokú együttműködés, magas szervezettség jellemző. Ennek mintául kell szolgálnia a magyar mezőgazdaság többi szereplője számára – hangsúlyozta a NAK elnöke. „A hazai agrárium jövője szempontjából kiemelt fontosságú feladat az együttműködés feltételeinek megteremtése. Ezért a közelmúltban előterjesztettünk egy integrációs tervezetet, amelyet társadalmi vitára bocsátottunk. Ennek tapasztalatait felhasználva egy olyan javaslatot készítünk elő, amely érdemi előrelépést jelentene az együttműködési lehetőségek bővítésében. A kamarai javaslatcsomagot a széleskörű egyeztetés és az érintettek véleményezése után már az őszi ülésszakán megvitathatja az Országgyűlés” – mondta Győrffy Balázs.
A NAK elnöke szerint a versenyképesség javításának másik fő gátló tényezője az élelmiszerek magas áfakulcsa. „Üdvözöljük, hogy a Kormányzat az utóbbi években több élelmiszer esetében csökkentette az áfakulcsot, köztük a tojásét és baromfihúsét. Ahol azonban ez még nem történt meg, a magas áfa miatti áfacsalás a legálisan működő szereplők számára mind nagyobb problémát jelent. Továbbra is fenntartjuk álláspontunkat az alapvető élelmiszerek áfacsökkentése tekintetében, ezért egyeztetést kezdeményeztünk a Nemzetgazdasági Minisztériummal, hogy kössük valamilyen gazdasági teljesítményhez a további, ütemezett áfa-csökkentést az alapvető élelmiszereknél” – hangsúlyozta Győrffy Balázs.
Czerván György, a Baromfi világnap alkalmából szervezett rendezvényen elmondta: a baromfi ágazat kibocsátása 2016-ban az előzetes adatok szerint mintegy 330 milliárd forint volt, a teljes mezőgazdasági kibocsátás csaknem 13 százaléka. A magyar hústermelés több mint felét a baromfiágazat adja. Baromfihúsból az ország önellátottsági szintje eléri a 170 százalékot.
Az államtitkár felidézte: a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta folyamatosan nő, a múlt évben meghaladta a 2600 milliárd forintot. Az állattenyésztés kibocsátása tavaly mintegy 900 milliárd forintot tett ki, 1,1 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
A baromfi ágazat a vidéki foglalkoztatás szempontjából nagyon fontos, 50-60 ezer embernek ad munkát. Az ágazat 90-95 százalékban magyar tulajdonban van. Export teljesítménye ugyancsak kimagasló, az ágazat exporttöbblete mintegy 500 millió euró. Az állattenyésztésen belül - az elmúlt hat év átlagát tekintve - a baromfi az egyetlen ágazat, amely támogatás nélkül is pozitív eredményt ért volna el - emelte ki.
A támogatásokról szólva elmondta, hogy az EU Közös agrárpolitikájában a baromfihús az úgynevezett laza piacszabályozású termékek közé tartozik. Ezért a nemzeti támogatásoknak különösen fontos szerepük van. A szaktárca lépésről-lépésre, jelentősen megemelte a baromfiágazatnak járó állatjóléti támogatást. Ez 2010-ben még 4 milliárd forintot tett ki, míg a rendelkezésre álló keret 2016-ban és 2017-ben már a lehetséges maximumra, 12 milliárd forintra nőtt.
Az ágazatot sújtó madárinfluenzáról elmondta, hogy a járvány során mintegy 2,7 millió baromfi - elsősorban kacsa - pusztult el, vagy kellett leölni. A kártalanítások összege mintegy 11 milliárd forint lesz, amiből 8,1 milliárd forintot már kifizettek. Megemlítette: a közelgő kínai látogatásán a magyar baromfiágazat export lehetőségeiről is tárgyalni fog minisztériumi és állategészségügyi vezetőkkel.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója az MTI-nek elmondta: a madárinfluenza-járvány ellenére mintegy 3-4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye 2016-ban. Az ágazat így az élő alapanyag szintjén mintegy 250 milliárd forint értéket állított elő tavaly is, ha a feldolgozott termékek értékét is hozzávesszük, ez éves szinten eléri az 500 milliárd forintot. A madárinfluenza miatt bekövetkezett közvetlen kár mintegy 10 milliárd forint, és közelítőleg ugyanennyi a közvetett kár értéke is - mondta a BTT elnöke
