Az írás szerint „a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2009 novemberében fogott padlót, akkor a naptárhatástól megtisztított volumenindex 92,3 százalékra esett, azaz 2008 novemberéhez képest 7,7 százalékkal esett vissza a fogyasztás. Onnan kapaszkodott fel, mígnem tavaly júliusban ismét pozitív adatot mért a KSH”.

Nos, a KSH adatai mást mutatnak, mint amit a NOL.hu állít. 2007-2010. között a következőképen alakult a kiskereskedelmi forgalom volumene éves szinten az előző évhez képest:

2007.        97,9
2008.        98,4
2009.        94,7
2010.        97,9
________________
Érték: %, előző évhez képest, árváltozások kiszűrésével, tényadatok

A NOL.hu-nak abban igaza van, hogy 2010 júliusától emelkedett a havi kiskereskedelmi volumenindex, csak éppen azt nem említi meg, hogy ez a növekedés a negyedik negyedévben már megállt. 2010. utolsó negyedéve (az első két negyedévvel együtt) sajnos elmaradt az előző év azonos időszakától, így a kereskedők legnagyobb sajnálatára a tavalyi kiskereskedelmi mérleg is negatív volt.

A személyi jövedelemadó többletének és a nyugdíjpénztári reálhozamok együttes 660 milliárd forintos összegének felhasználásáról megoszlanak az elemzők állásfoglalásai. A Szövetség becslése szerint (mivel teljes körű adatok még nem állnak rendelkezésre) áru-, szolgáltatásvásárlásra, devizahitel törlesztésre és megtakarításra egyaránt felhasználták (az nem igaz, hogy csak megtakarításra).

Ezt talán alátámasztja az, hogy valóban voltak olyan családok, akiknek első félévben csökkent az elkölthető jövedelmük az adóváltozás (vagy más okok) következtében, a kiskereskedelmi fogyasztás nagysága nemzetgazdasági szinten pedig nem változott (a KSH szerint 2011. első félévében a fogyasztás a tavalyi év első félévével azonos volt), akkor voltak olyan háztartások is, akik többet fogyasztottak a korábbiaknál.

Budapest, 2011. szeptember 2.