Az elmúlt héten a szakszervezetek - a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája - arra hívták fel a figyelmet, hogy 

a Szociális Jogok Európai Bizottsága az elmúlt évtizedekben több ponton elmarasztalta Magyarországot; az egyik fő kritika a kollektív alku hatékony támogatásának hiányosságaira mutat rá. 

Az MTI szerint a szociális párbeszéd hiányosságait a bizottság 2026-os országjelentésében is megállapította. Különösen fontos az Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségek teljesítése a munkajogi tárgyú irányelvek átültetésével és végrehajtásával összefüggésben, jelenleg például a bértranszparencia irányelv implementálásának elmaradása is aktualitást ad szakszervezetek kezdeményezésének.

Közleményükben a szakszervezetek rámutattak: a foglalkoztatáspolitika ma egyszerre a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kohézió, a technológiai alkalmazkodás és a szakértelem újratermelésének egyik kulcsterülete.

Magyarország az uniós határidő lejárta után sem ültette át a bértranszparencia-irányelvet, a vállalatoknak azonban már most meg kell kezdeniük a felkészülést

- nyilatkozta a héten dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász.

Mint fogalmaznak, az új szabályok szerint a munkáltatóknak előre közölniük kell a kezdőbért vagy bérsávot, nem kérdezhetnek rá a jelentkezők korábbi fizetésére, a nagyobb cégeknek pedig rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségekről.

Öt százalékot meghaladó, nem indokolható nemi bérkülönbségnél közös bérértékelés szükséges - figyelmeztetett a szakértő.

via MTI/NKT/Cube-Élmény Kft.

Fotó: Adobe Stock