Hegedűs Imre e, a demonstrációs bizottság vezetője elmondta: a tejtermelők azért vonultak az utakra, a három helyszínen a becslések szerint mintegy 600-800-an, 40-50 mezőgazdasági munkagéppel és mintegy 100-120 személygépkocsival, hogy tiltakozzanak az országba jórészt feketén behozott külföldi tejtermékek dömpingje, és az ennek nyomán alkalmazott kiskereskedelmi gyakorlat, az „akciózás” ellen. Hozzátette: a magyar tejtermelők figyelemfelhívó akciójukkal azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedők a jelenleginél több magyar tejterméket forgalmazzanak, mert ez jelentős harással van a belföldi nyerstej-felvásárlási árakra. Pillanatnyilag ugyanis a nyerstej felvásárlási ára csökken Magyarországon a külföldről beáramló tej- és tejtermék dömping miatt.

A magyar piacot leginkább a külföldről behozott ultrapasztőrözött, UHT tej, valamint a félkemény sajtoknál tapasztalható nagy mennyiségű import zavarja a leginkább. Az import egyrészt azért jön most be az országba, mert van némi tejtöbblet Európában, másrészt pedig a magas általános forgalmi adó (áfa) csábítja az importőröket - fejtette ki. A tejre vonatkozó 18 százalékos áfa – ilyen-olyan módon – történő megtakarítása, elcsalása ugyanis jelentős haszonnal kecsegtet – mondta.

A demonstrációs bizottság vezetője hangsúlyozta: a magyar tejtermékek elsősorban a magas magyar áfa miatt drágábbak a külföldieknél. A magyar tejtermelők és feldolgozók hatékonysága ugyanis nem marad el a külföldiek mögött. Felhívta a figyelmet: egy 160 forintba kerülő UHT dobozos tej nem kerülhet legálisan az országba, mivel annak előállításához 70-75 forintos nyerstejre lenne szükség, ennyiért pedig nem lehet Európában nyerstejet vásárolni. Elmondta, az unióban Magyarországon az egyik legolcsóbb a nyerstej, most kilogrammonként 100 forint körüli. Magyarországnál csak Romániában, Lettországban és Litvániában olcsóbb a nyerstej az EU-ban, és nem ez utóbbi államokból ékezik tej- és tejtermék Magyarországra. Érkezik viszont Lengyelországból, Németországból és Ausztriából. Az utóbbi két országban 6, illetve 16 forinttal drágább a nyerstej, mint Magyarországon, és az onnan érkező UHT tej, illetve félkemény sajt mégis olcsóbb a magyar termékeknél – szögezte le Hegedűs Imre.

Hozzáfűzte: érti ő a magyar fogyasztókat, hogy az árut a lehető legolcsóbban kívánják megvásárolni, de a magyar termelő nem tud olcsóbban tejet előállítani, mert már most is nagy hatékonysággal termel. Az szeretnék a termelők elérni, hogy ne a külföldi termékekkel, hanem a magyarral akciózzanak a kiskereskedők, ha azt szükségesnek tartják. A külföldi tej előállítása is annyiba kerül legalább, mint a magyar – több esetben még drágább is −, így ha egyenlő a versenyhelyzet, a magyar emberek többsége a magyar árut választja, ezt mutatják a felmérések – közölte.

Hegedűs Imre közölte: ezért is demonstrálnak a tejtermelők azzal a szlogennel, hogy minden raklap magyar tej, egy magyar munkahely. Ennek érdekében adtak át petíciót Nagytarcsán annak a cégnek, amelyik például pizza-feltétként jelölt tejtermékhez - sajthoz - hasonló "tejimitátumot" hoz be az országba, alacsony árral csábítva a vevőket - fejtette ki.

Az FM egyetért a tejtermelők által megfogalmazott célokkal

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) egyetért a magyar tejtermelők által megfogalmazott célokkal, amelyek arra irányulnak, hogy a magyar áruházak polcain minél több belföldi előállítású tej- és tejtermék legyen – közölte Feldman Zsolt, a földművelésügyi tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Emellett ezek a törekvések arra is irányulnak – fogalmazta meg a helyettes államtitkár –, hogy a kiskereskedelemben a méltánytalanul alacsony áron forgalomba hozott tejtermékek helyett, amelyek a magyar termelők és a magyar fogyasztók érdekeit egyaránt sértik, minél nagyobb mennyiségben magyar áru legyen kapható.

Feldman Zsolt emlékeztetett arra: az elmúlt években a tárcának – együttműködve a termelőkkel, feldolgozókkal és kereskedőkkel – sikerült elérnie, hogy évről-évre 10 százalékkal nőtt a magyar tej iránti kereslet. Emellett például már a múlt évben 43 százalékkal csökkent a tejimport is. A minisztériumban ezért úgy gondolják, hogy indokolt a fellépés azokkal a magatartásformákkal szemben, amelyek az elmúlt években az ágazati szereplők közös erőfeszítésével elért eredményeket megpróbálják – rövidtávú piaci érdekek alapján – csökkenteni, „elrontani”.

Azon kívül, hogy az elmúlt években folyamatos volt az egyeztetés a piaci szereplőkkel, szigorú hatósági ellenőrzések is folytak annak érdekében, hogy az importból származó tejtermékek ne csak a minőségi előírásoknak feleljenek meg, de a tisztességes piaci magatartás követelményeinek is eleget tegyenek az importőrök. Ezeket az ellenőrzőseket a jövőben is folytatják.

Továbbá az ágazat szereplőit a támogatási rendszerrel is segíteni kívánják – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a tárca szeretné elérni, hogy az ágazati szakmaközi szervezet segítségével minél nagyobb legyen a termelők, a feldolgozók és a kereskedők ágazati önszerveződése.

Vegyes reakciók és érzelmek

A Metro Kereskedelmi Kft. friss tej kínálatának 99 százaléka a magyar gyártóktól származó termék – közölte a cég. A tájékoztatás szerint a nagykereskedelmi áruházlánc által forgalmazott tejtermékek 64 százaléka magyar és mindössze 36 százaléka import termék. Ez az országos átlagnál jelentősen kedvezőbb – állítja a Metro Kereskedelmi Kft.

Közölték azt is: hónapok óta tárgyalásokat folytatnak a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal a lehetséges együttműködésekről és a hosszú távú fejlesztésekről. A tejipari termelők és beszállítók támogatása a vállalat hosszú távú, kiemelt stratégiai együttműködéseinek szintén része.

A COOP a magyar tejtermelők legrégibb partnere. Ezért a COOP Gazdasági Csoport úgy véli: méltatlan olyan, tisztán magyar tulajdonú üzletláncot támadni, amely évtizedek óta megbízható, stabil partnere a magyar tejtermelőknek és a magyar vásárlóknak egyaránt. Ezért is „tartja visszataszítónak, hogy a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tehéntrágyát borított egyik (pécsi) élelmiszerlogisztikai telephelye elé."

Az üzletlánc a magyar tej és tejtermékek egyik legnagyobb felvásárlójaként határozottan visszautasít minden olyan híresztelést, amely megkérdőjelezi transzparens, a jogszabályokat maradéktalanul tiszteletben tartó működését. Hozzáteszik: a magyar tejtermelők és -feldolgozók, ahogy eddig is, a továbbiakban is korrekt partnerként számíthatnak a COOP-ra.

A belföldi tejtermelők az egyik legalacsonyabb árat kapják a megtermelt tejük után az Európai Unióban. A boltokban viszont a magyar tartós tej sok esetben mégis jóval többe kerül, mint a drágább alapanyagból előállított, ezer kilométereket utaztatott import tejek.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) véleménye szerint a feldolgozók és a kereskedők olyan mértékben drágítják meg a tejet, ami a jelenlegi helyzet kialakulásához vezet. A magyar termelők és fogyasztók helyzetét az is rontja, hogy az állam az unióban nem szokványos mértékű adókkal, járulékokkal, díjakkal sújtja a legális tejtermelőket – teszik hozzá.

A MOSZ Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmánya ezért indokoltnak tartja és támogatja a tejtermelők demonstrációját. A tejtermelők ugyanis elkeseredettek, mivel hiába termelnek jó minőségű, olcsó, egészséges tejet, a boltok polcain a hazai termékek mégis hátrányba kerülnek a sokszor kétes eredetű import termékekkel szemben.