Becslések szerint a 2011-es 25-30 százalékos veszteséghez képest a gyümölcsösökben a fagy idén a termés 40-50 százalékát is elpusztíthatta. Egyes kertekben a kár mértéke elérte a 70-100 százalékot is. Végleges adatokat majd csak néhány hét múlva tudnak mondani a szakemberek, de valószínűleg egyes gyümölcsfajtákból kevesebbet szüretelhetnek 2012-ben, mint a múlt évben. A mediterrán országokban is véget ér hamarosan jó néhány fajta szezonja, s ez drágíthatja a hazai kínálatot.
Még mindig jöhet fagy
A görög eper például már kilónként 600 forintért is kapható, miközben a magyart 1800 forintért kínálják. A tavalyi fagy nem volt országos, ellentétben az ideivel, ezért is voltak kisebbek a most becsült veszteségeknél, de azért idén is jelentős eltérések fordulnak elő az ország különböző régiói között. Mint mindig, az alföldi, alacsonyabban fekvő, illetve a fiatal, a két méteres magasságot meg nem haladó fákból álló ültetvények szenvedtek a leginkább a hidegtől. Különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szatmári részén, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Nógrád megyében, valamint a Duna-Tisza közén, a Dunántúlon az Ormánságban tizedelte meg a nappali mínusz 5-8, hajnalonként pedig 10-11 Celsius fokos fagy, elsősorban a kajszi-, az őszibarack-, a cseresznye-, főleg a korai fajtákat, a meggy- és a szilvaültetvényeket.
A nehéz napok azonban még hátra vannak, még csak most jönnek a május végi fagyos szentek, így Orbán napkor is "ráfázhatnak" a termelők. A végső számadásra június elején kerülhet sor, amikor az első természetes terméshullás után mutatkozik majd meg, mire számíthat a gazda.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitWeb) elnöke elmondta, azért is nehéz most végleges adatokat közölni,mert a gyümölcsfák legalább részben képesek regenerálódni és a fagykár eltérő mértékben okozott veszteségeket a különféle fajták és azokon belül a fajták között is. Az előzetes kárbejelentések már befutottak a megyei kormányhivatalokba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például 5 445 kárbejelentést vettek nyilvántartásba, amelyek közül 760-at a téli fagykárok, 4 685 pedig az április 9-10-i húsvéti fagyok miatt tettek a gazdák.
A meggy és a cseresznye fele elfagyott
A tavaszi fagy minden gyümölcsfajtát érintett, a legtöbb bejelentés a téli almára érkezett, amit követett a meggy, a szilva és a dió. Azt még nem sikerült megállapítani, mekkora területet érintett a fagy. Az ország legnagyobb almatermő vidékének egyes fajtái a kajszibarack mellett a legjelentősebb károkat az Idared és a Jonagold almafajta szenvedték el, de a nyírségi kertekből idén a szokásosnál kevesebb őszibarackot visznek a piacokra. A jelenlegi felmérések szerint a korai meggyből, cseresznyéből és a gála almafajtából 50 százalékos, míg a golden és a jonatánalmánál 10-35 százalék lehet a veszteség.
A szakemberek véleménye szerint viszonylag kisebb lehetne a fagykár, ha a termelők korszerűsítenék az ültetvényeiket, nem csak a fajtákat, de a technológiát is. Hiába állta a jonatán derekasan a hideg hullámokat, ha a nemzetközi piacokon szinte lehetetlen eladni. Ma már a korszerű ültetvényeken találhatók olyan berendezések is, amelyek képesek mérsékelni a fagy okozta veszteségeket. A korszerűsítés hektáronként milliós költséget emészt föl, miközben a mezőgazdaságban nehéz hitelhez jutni. A kormány által beígért "zöldbank", vagy agrárbank megalapítása folyamatosan csúszik. Az unió 2014-től életbe lépő új költségvetése viszont a jelenleginél bőkezűbb lehet a kertészeti ágazatokkal szemben.
A hazai gyümölcstermelőket persze nem csak a természet, az időjárás sújtja és a fogyasztók sem kizárólag a kisebb termés miatt fizethetnek többet a gyümölcsért, mint tavaly. Agrárszakemberek becslései szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban a fekete kereskedelem aránya eléri a 30-40 százalékot. A magyar kertészetek versenyképességét a 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) is rontja.
