Az élelmiszerért folyó harcok legutóbbi halálos áldozata egy négyéves kislány, akit marakodás közben lőttek le. A múltban példaként álló latin-amerikai szocialista fellegvár az összeomlás szélén áll.

„Ha nincs étel, folytatódni fognak a lázadások” – nyilatkozta a The New York Times (NYT) Cumanában tartózkodó tudósítójának a 19 éves Raibelis Henriquez. Az emberek elvesztették a türelmüket, hiszen a politikai-gazdasági válság sújtotta országban teljesen kiürültek a polcok, és a helyiek éheznek. Az elmúlt két hétben 50 lázongás tört ki az ország különböző pontjain, tucatnyi üzletet leromboltak, és legalább öten vesztették életüket.

„Régebben duci voltam, most azonban elevenen elfogyunk" — panaszkodott a 45 éves Vanessa Furtado, akinél nemrég agydaganatot diagnosztizáltak. 69 éves édesanyja rákos, így Vanessa gyakran a saját adagját is az édesanyjának adja. „Mi Maduro diétáját követjük: nincs étel, nincs semmi" – említi meg az elnököt, a Nicolas Madurót, a rajongott néhai államfő, Hugo Chávez utódát.

A Simón Bolívar Egyetem közelmúltbéli kutatásából kiderül, hogy a venezuelaiak 87 százaléka szerint a pénzükből nem futja elegendő ételre, pedig a fizetésük 72 százalékát költik el egy-egy órákig tartó sorban állást követő bevásárlás alkalmával. A Dokumentációs és Társadalmi Elemzés Központja szerint a jelen árak mellett egy családnak 16 havi fizetésre lenne szüksége, hogy mindenki jóllakjon a hónapban.

Az alapvető élelmiszerek hiánya már jó pár éve problémát jelent Venezuelában, ám a helyzet az év elején vált igazán súlyossá. Nicolás Maduro régóta vergődő szocialista kormánya az összeomlás szélére került. Szakértők szerint nemcsak az olaj világpiaci árának csökkenése játszott nagy szerepet a krízisben – hiszen Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával –, hanem a kormány harácsolása, a népboldogító intézkedések és a rossz gazdasági döntések is. Az elmúlt években a kiváló adottságokkal rendelkező latin-amerikai ország már képtelen volt elegendő élelmiszert előállítani, a valutatartalékok kiürülése pedig végső csapást mért az importorientált gazdaságra — emlékeztet a NYT.

A kormány kasszái olyannyira kiürültek, hogy a közalkalmazottaknak már csak heti kétszer kell bejárniuk dolgozni, és országszerte folyamatosak az áramkimaradások. Az emberek legnagyobb problémája azonban az éhezés. A kormány vélhetően attól tart, hogy megismétlődik az 1989-es „forradalom”, a Caracazo. Az olajárzuhanás miatt hirtelen elszegényedett tömegek tüntetéshullámot szerveztek, amely több száz ember életét követelte. A későbbi legendás vezető, Chávez akkor azt mondta, hogy azért van szükség a „szocialista forradalomra”, mert a kormány nem tud gondoskodni az emberekről. Utóda, Maduro az esetből tanulva a közelmúltban bejelentette, hogy több ezer tonna élelmiszert importált a kormány.

Sokak szerint azonban félő, hogy a központilag szervezett ételosztásból kimaradnak a kormánnyal szemben kritikus hangok. „Más szóval azt mondják: akkor kapsz ételt, ha a barátom vagy a szimpatizánsom vagy” — mutatott rá Roberto Briceño-León, a Venezuelai Erőszakot Vizsgáló Megfigyelőközpont emberjogi szervezet munkatársa.

A kormány eközben az ellenzéket okolja a kialakult helyzetért, amely szerinte „gazdasági háborút vív” a caracasi vezetéssel. „Lefizettek egy csapat bűnözőt, és teherautókkal szállították őket ide” — mondta vasárnap egy televíziós beszéd során Maduro, aki ismét a fosztogatások megszervezésével vádolta az ellenzéket.