Pályafutása kezdetén fejlesztőmérnöki munkájának köszönhető a laminált és koextruált csomagolóanyagok gyártásának magyarországi meghonosítása. A csomagolóanyagok zárótulajdonságainak a termékjellemzőkhöz illesztését mérnöki szemlélettel oldotta meg. Ugyancsak személyéhez köthető a flexotechnológában használt fotopolimer nyomóformakészítés hazai bevezetése, majd elterjesztése. 

Azonnal felismerte a nemzetközi szinten is újdonságnak számító vonalkódok jelentőségét és kezdeményezésére az akkor még politikai-gazdasági szempontból zárt Magyarországot csatlakoztatta az EAN szervezethez. A magyar EAN iroda vezetőjeként a vonalkódtechnika magyarországi bevezetéséhez kiváló szakembergárdát szervezett, gazdasági-műszaki-technológiai akadályok leküzdéséhez megnyerte a kormány támogatását, szakirodalmi munkájával és ismeretterjesztő előadásaival pedig a modern azonosítási rendszereket Közép-Kelet-Európában elsők között valósította meg.

Magyarország még nem volt az Európai Unió tagja, amikor már a CSAOSZ alapító főtitkáraként a csomagolási hulladékok gyűjtésének és hasznosításának Európában újdonságot jelentő EPR rendszer jelentőségét felismerte. Hamarosan és komplex módon megkezdte a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a hazai bevezetését. 

Magyarország EU csatlakozási időszakában a közreműködésével került harmonizálásra a magyar és az európai környezetvédelmi szabályozás, majd a csomagolásban kiemelten érdekelt gyártókkal megalapította az első magyar EPR szervezetet, amelynek ügyvezetője is lett és amely rövid idő alatt, még a 2012. évi határidő előtt teljesítette hazánk EU recycling célkitűzéseit. 

Az EPR rendszerbe vetett hitét az Európai hulladék keretirányelv, valamint a csomagolási és csomagolási hulladék irányelv 2018. évi módosítása - mint általánosan alkalmazandó rendszer kötelezővé tétele - visszaigazolta.

A CSAOSZ alapító főtitkáraként 1990-ben olyan kis, de hatékony és magas szintű szakmai érdekképviseleti munkát végző szervezetet hozott létre, amely a szakterület érdekeit proaktív módon képviselve 2020-ra a Magyar Kormány és más hatóságok elismerését nemcsak kivívta, hanem gyakorta segítségét ki is kérik. 

Szakmai hitével és meggyőző erejével elérte azt, hogy a Magyarországon addig ismeretlen és Európában is újnak számító EPR rendszer bevezetésének szakmai-pénzügyi támogatásához 14 vállalatvezetőt megnyert és létrehozta a ma is eredményesen működő első magyar EPR szervezetet.

Az EAN/GS1 hazai szervezetének vezetőjeként a GS1 Magyarországot nemzetközi jelentőségű innovatív fejlesztéseiért a globális hálózat elismert tagjává emelte.

Viszkei György az elméleti tudását és a gyakorlatban szerzett ismereteit felhasználva a csomagolási, valamint ahhoz kapcsolódó azonosítási (vonalkód) és hulladékhasznosítási ismeretei közreadásában több módon is közreműködött. 

Csomagolási és azonosítási ismereteket egyetemi szinten, óraadóként, a Miskolci és a mai Óbudai Egyetemen oktatta. A hulladékhasznosítás témában pedig hazai és külföldi konferenciák kihagyhatatlan előadója volt.

Szakmai oktatói munkája mellett gazdag szakirodalmi tevékenységet folytatott. Társszerzőként, lektorként részt vett – a teljesség igénye nélkül - a Műanyag csomagolások, az Élelmiszerek csomagolásának tervezése, továbbá a Vonalkódtechnika ipari, kereskedelmi alkalmazása című Magyarországon hiánypótló szakkönyvek elkészítésében. Szakmai cikkek tucatjai tanúskodnak szakmai ismeretterjesztő munkájáról.