A jegybank becslése szerint több mint 200 milliárd forintos finanszírozási hiányt jelent a magyar költségvetésnek, hogy az Európai Bíróság csütörtökön arra kötelezte Magyarországot, változtassa meg az áfa-visszaigénylés szabályozását. A 2007 óta húzódó per ítéletét azonban van ideje végrehajtani a kormánynak, határidőt ugyanis nem adott az Európai Bíróság. Az NGM felvetette, hogy a Mol-részvények eladásából finanszírozzák majd a végrehajtást, a vevő akár maga a Mol is lehet.

Az Európai Bíróság csütörtöki ítélete szerint Magyarország megsértette az áfaszabályokra vonatkozó előírást, vagyis jogtalanul halogatta a cégek áfa-visszaigényléséről szóló döntéseket.

Nem volt EU-konform az áfaszabály

A magyar áfaszabályozás azért jogsértő, mert a hatóság gyakorlatilag vég nélkül visszatarthatja a cégek által visszaigényelt áfát, holott halasztó tartalmú határozatot a közösségi előírások szerint legfeljebb egyszer hozhatna. (Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.) A bíróság a határozatban azt mondta ki, hogy az államnak joga van az adóvisszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztására, de csak úgy, hogy a cégek ésszerű határidőn belül megkapják a pénzt. A bíróság pedig megállapította, hogy a magyar gyakorlat ezzel ellentétes volt.

2007 óta folyik az eljárás

A minisztérium szerint az előző kormányok felelősek a helyzetért. A tárca közleménye szerint Magyarország 2004-es csatlakozása óta hivatalban lévő kormányok "nem tudták rendezni az áfavisszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba állítását", pedig az Európai Bizottság már 2007 márciusában megindította eljárást Magyarország ellen. A 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kabinet "már csak az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg" - olvasható az NGM közleményében.

A határozat következményeként romolhat a magyar államháztartás egyenlege, bár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az ítélet nem befolyásolja az idei vagy a jövő évi hiánycél teljesülését.

250 milliárdos lyuk a költségvetésen?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) július közepén publikált, az államháztartásról szóló elemzése kimagasló kockázatúnak minősítette az Európai Bíróság magyar áfaszabályozásról szóló döntését.  Az elemzés szerint az áfabevétel jövő évi  alakulása szempontjából jelentős bizonytalanságot okoz az áfa-levonhatósági joggal kapcsolatos bírósági vita. "Amennyiben az Európai Bíróság a magyar álláspontot elutasítja, akkor az ítélet végrehajtása becslésünk szerint 240-250 milliárd forinttal csökkentheti a visszaállás évében a nettó áfabevételt, ennyivel növelve mind a pénzforgalmi, mind az eredményszemléletű hiányt" - derül ki az MNB elemzéséből.

Csak becslések vannak

Biztosat egyelőre senki nem tud mondani, egyelőre csak becslések vannak arra, hogy az Európai Bíróság csütörtöki döntése milyen mértékű kiadást jelenthet az államnak. Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, a költségvetési tervezésre rálátó forrás szerint legalább 100-120 milliárd forintról van szó, a Portfolio.hu szerint egy korábbi pénzügyminisztériumi elemzés 100 és 200 milliárdos tételről szólt, és ennél nagyobb összeggel számol a jegybank.

Az  [origo] kérdésére nagyon nehezen megbecsülhetőnek nevezte az ítélet költségvetési kihatását László Csaba, a KPMG tanácsadó cég adópartnere, volt pénzügyminiszter. "Nem valószínű, hogy bárkinek van Magyarországon pontos adata arról, hogy mekkora összeg ragadhat így benn, ezt legfeljebb egy széles körű, célzott felmérés segítségével lehetne megmondani. A bevallások összesített adataiból sem biztos, hogy érdemes kiindulni, azok gyakran megbízhatatlannak bizonyulnak" - mondta László Csaba.

Hozzátette, a kormánynak van némi mozgástere, mert az ítéletből nem derül ki egyértelműen, hogy mikor, kinek és milyen összeg jár vissza, csak azt rögzíti, hogy a jelenlegi helyzet ellentétes az uniós jogszabályokkal. "Határidő sincs az új szabályozás kialakítására, minden további nélkül áttolódhat a jövő évre. Ez nem is baj, mert így a január 1-jén hatályba lépő adótörvények között szerepelhet, és nem kell évközben módosítani" - mondta a szakember.

Az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő szakjogász is úgy nyilatkozott, hogy az ítélet csak egy "megállapító ítélet", konkrét határidőt nem tartalmaz. Ettől függetlenül Magyarország az uniós csatlakozás idején vállalta, hogy végrehajtja az Európai Bíróság végzéseit, és az NGM is jelezte közleményében, hogy átszabják a magyar áfaszabályozást. Pontos időpontot azonban nem említett a minisztérium, ha azonban nem lép semmit a magyar állam, akkor az Európai Bizottság újabb eljárást kezdeményezhet.

Régen rossz, ha el kell adni a Mol-részvényeket

Az NGM közleményében azt is jelezte, hogy "a kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükség lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében, többek között a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét." Először Varga Mihály vetette fel a múlt héten, hogy szükség esetén el is adhat a kormány a Mol-részvényekből, konkrétumokat azonban akkor nem említett.

Romhányi Balázs, a tavaly év végén megszüntetett Költségvetési Tanács elemzőinek egy részéből alakult civil szervezet, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője az [origo]-nak azt mondta: a döntés miatt felmerülő kiadás elsősorban likviditási kérdés, vagyis csak egyszer kell megteremteni a fedezetét a kifizetéseknek. Az államháztartásban kell lennie ekkora összegnek - mondta Romhányi. "Régen rossz, ha nincs annyi pénze az államnak, hogy kifizesse ezt az összeget, és akár a Mol-csomag egy részét el kell adnia. Ennek nagyon rossz üzenete lenne, azt jelezné, hogy nincs az állam zsebében pénz, főleg, miután az idén eltette a magán-nyugdíjpénztári vagyonokat" - tette hozzá Romhányi Balázs.