A magyarországi kereskedelmi ingatlanok piacának befektetési forgalma rekordot döntött tavaly, elérte az 1,8 milliárd eurót a második fél évben lebonyolított jelentős tranzakcióknak köszönhetően - emelte ki a jelentés megállapításai közül Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a kiadvány bemutatóján. Hozzátette, hogy a várakozások szerint a legtöbb ingatlantípus esetén a befektetési kereslet emelkedik vagy fennmarad – számolt be a Kamaraonline.
A bankok vállalati hitelállományának mintegy 40 százaléka volt tavaly Magyarországon kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hitel. A kereskedelmi ingatlanok piaca több csatornán keresztül is képes hatást gyakorolni a pénzügyi rendszer stabilitására, ezért tartja fontosnak az MNB, hogy nyomon kövesse és elemezze a folyamatokat – írja a lap.
Ugyanakkor a fővárosban és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok kihasználatlansági rátája a valaha mért legalacsonyabb szintre, 2,4 százalékra csökkent. Az erős kereslet miatt a bérleti díjak 15 százalékot meghaladó mértékben nőttek.
A kiskereskedelmi ingatlanok területén az elmúlt években csak korlátozott volumenű új kínálat jelent meg, a közeljövőben sem várható nagy számú új átadás. Az új kínálat hiánya és a növekvő kereslet a bérleti díjak folyamatos emelkedésével járt.
Egyre nagyobb teret nyer az online kereskedelem, de a bevásárlóközpontok létjogosultságát ez sem kérdőjelezi meg, ugyanakkor a jelentés megállapításai szerint a kereskedőknek és az ingatlantulajdonosoknak rendszeres fejlesztésekre lesz szükségük, hogy a vásárlókat továbbra is be tudják vonzani.
A jelentés szerint a bankok 2019 első fél évében érdemi szigorítást terveznek az üzleti célú ingatlanhitelek feltételeiben, a tervezett szigorítás fő indoka az ingatlanárak túlzott emelkedése miatti óvatosság és a banki tőkehelyzet.
