Az „Európai termék, fogyassza egészséggel!” jelmondattal fémjelzett politika célja az, hogy egy uniós szinten meghatározott valódi stratégia alapján hozzásegítse az ágazatban tevékenykedő szereplőket a nemzetközi színtérre való kijutáshoz, és gyarapítsa a fogyasztók ismereteit a termékek minőségét megalapozó erőfeszítéseket illetően.
„A mai világban, ahol a fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a biztonsággal, a minőséggel és az élelmiszer-termelési módok fenntarthatóságával összefüggő kérdések iránt, jelentős szerep vár az uniós mezőgazdasági termelőkre, valamint kis- és középvállalkozásokra.
Az EU mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazata világszerte elismerésnek örvend, amelyet termékeinek minőségével és a vonatkozó egyedülálló szabványok betartásával sikerült kivívnia. A már jelenleg is több mint 110 milliárd eurós értéket képviselő kivitelével az ágazat fontos szerepet játszik a növekedés és a foglalkoztatás Európai Unión belüli fellendítésében” – nyilatkozta Dacian Cioloş mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos.
E javaslat a szóban forgó témával foglalkozó zöld könyvről (IP/11/885) 2011 óta folyó széles körű vita és a kapcsolódó közlemény (IP/12/332) nyomán született. A Bizottság most a javaslatot az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. A reformjavaslat főbb elemei a következők:
Az európai uniós mezőgazdaság versenyképességének fokozása érdekében jelentős mértékben megnövekednének a tájékoztatási és promóciós intézkedésekre szánt támogatási összegek. A javaslat értelmében az uniós támogatások összege a 2013. évi költségvetésben előirányzott 61 millió euróról 2020-ra 200 millió euróra nőne.
Bevezetésre kerülne egy olyan uniós promóciós stratégia, amely lehetővé teszi célzottabb promóciós intézkedések végrehajtását. E stratégia alkalmazásától a következő eredmények várhatók:
növekedne a harmadik országokra irányuló programok és az összetett programok (azaz a több különböző tagállam szervezetei által benyújtott programok) száma, annak köszönhetően, hogy e két programkategória esetében magasabb lenne a társfinanszírozás mértéke, vagyis a korábbi 50%-ról 60%-ra emelkedne az uniós pénzügyi hozzájárulás aránya;
a belső piacon gyarapodnának a fogyasztók – meglehetősen hiányos – ismeretei azon előnyök vonatkozásában, amelyekkel általában az európai uniós mezőgazdasági termékek és különösen az uniós minőségrendszerek keretében elismert termékek rendelkeznek.
Kibővülne az intézkedések alkalmazási köre, méghozzá a következő rendelkezések révén:
bizonyos korlátok között lehetővé válna a termékek származására és márkájára vonatkozó jelölések alkalmazása
a kedvezményezettek köre a jövőben a termelői szervezetekre is kiterjedne
bővülne a támogatható termékek köre, amely többek között az uniós minőségrendszerek hatálya alá tartozó feldolgozott agrár-élelmiszeripari termékekre, például a tésztafélékre is kiterjedne.
Egyszerűsödnének az adminisztratív eljárások, mivel a támogatandó programok kiválasztása ezentúl egy lépésben, a Bizottság szintjén történne, nem pedig a jelenlegi gyakorlat szerinti két lépésben (a tagállamokban, majd a Bizottságnál).
A Bizottság által végzett egyablakos ügyintézésnek köszönhetően könnyebbé válna a több különböző tagállam szervezetei által közösen kidolgozott programok irányítása.
