A vidékfejlesztési pályázatok megjelentek, a beruházások, fejlesztések is eldőlnek, ami hosszú távra behatárolja, milyen mozgástere van egy-egy gazdának, termelőnek, vagy élelmiszer-feldolgozónak. Ez egyúttal kiszámítható kereteket is jelent – mondta az agrártárca vezetője.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság jövőjét a családi gazdaságokra alapozzák, 80 százalékban ezekre, 20 százalékban a nagybirtokokra lehet számítani. Az új földtörvény mintegy 10 százalékos eltolódást eredményezett a földhasználatban a nagy cégektől a kis gazdaságok irányába. Ennek köszönhetően a kibocsátás is nőtt és a mezőgazdaság több embernek ad munkát. 2010-ben mintegy 170 ezer teljes munkaidős állás volt a mezőgazdaságban, most 200 ezer fölött vagyunk már, tehát mintegy 30 ezerrel többen találnak megélhetést. Ez nagyobb növekedés, mint amit a nemzetgazdaság többi területén megfigyelhetünk – magyarázta az agrátárca vezetője.

Új és régi-új piacok

Beszélt arról is, hogy az élelmiszeripar 300 milliárd forintos támogatást kap. A támogatások mellett azonban más intézmények is segítik az ágazatot. Példaként említette a nemzeti kereskedőházak láncolatát, mely a piacra jutást segíti. A 80 milliós Irán például élelmiszert és fejlesztési technológiákat vásárol tőlünk – emelte ki.

A magyar export mintegy 80 százaléka azonban az Európai Unión belül „talál gazdára”, döntően a szomszéd országokban. Bővülési lehetőséget a nyugat-balkáni terület, Oroszország és a volt Szovjetunió tagállamai, a Közel- és a Közép-Kelet jelent. Ahol már jól látható a növekedés, az Kína, Korea, Japán. Ezeken a piacokon minőségi élelmiszerekkel vagyunk jelen. Kína például a negyedik legnagyobb felvevőpiaca a magyar boroknak – tette hozzá.

A „keleti nyitással" a korábban elveszített piacokat próbáljuk visszaszerezni, az arab országokban is vannak eredmények. A háborús viszonyok miatt azonban bizonyos piacok kiesnek, ezek hatásait nemcsak a magyar, hanem az egész európai mezőgazdaság megérzi – emelte ki a miniszter.