A K&H kutatása szerint 10 százalékponttal csökkent azon vállalatok aránya, akik környezetközpontú irányítási rendszert működtetnek vagy terveznek bevezetni (32%), valamint azoké is, amelyek független fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkeznek (6%).
A karbonkibocsátást mérő vagy mérni tervező vállalatok aránya ugyanakkor kis mértékben nőtt, de még mindig csak minden tizedik cég próbál pontos képet kapni kibocsátásáról.
Mindössze a vállalatok 4 százaléka jelzett konkrét céldátumot a karbonsemlegesség elérésére. Az árbevételből vagy költségekből fenntarthatónak tekinthető részt kimutató vállalatok aránya tovább csökkent (3%), vagyis a pénzügyi oldalról is egyre kevésbé látszanak a fenntarthatósági eredmények.
K&H 2022. óta évente kétszer, tavasszal és ősszel készíttet átfogó felmérést a magyarországi cégek körében a fenntarthatóságról. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezik meg telefonon, és az 51 kérdésből álló kérdéssor eredményéből összesen 5 kompozit alindexet hoztak létre. A legutóbbi adatgyűjtésre 2025. október 8 - 31. között került sor.
A nemzetközi helyzet lazul
Az eredmények egybevágnak az uniós szabályozási trendekkel is. Az EU az elmúlt hónapokban több ponton enyhítette a fenntarthatósági kötelezettségeket:
• a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentéstétel) már csak az ezer fő feletti cégekre vonatkozik, és bevezetését két évvel elhalasztották
• a CSDDD (vállalati átvilágítási irányelv) ellenőrzési ciklusa éves helyett ötéves lesz, de bevezetése további egyeztetésre vár
„Mindez nem feltétlenül a környezeti célok gyengülését jelenti, sokkal inkább azt, hogy a vállalatok a jelenlegi gazdasági környezetben a megfelelés helyett a működési stabilitást és a versenyképességet helyezik előtérbe. A fenntarthatóság megmaradt értékként, de a mérhetőség és az átláthatóság eszközei gyengültek.”
– összegezte a helyzetet Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
„A cégek jelentős része ma is törekszik felelős működésre, de a számok, mutatók és tanúsítványok visszaszorulása arra figyelmeztet, hogy amit nem mérünk, azt hosszabb távon fejleszteni is nehezebb.”
– tette hozzá.
A K&H megállapítása szerint a hazai cégek körében nem a fenntarthatósági szemlélet tűnt el, hanem annak gyakorlati mérése gyengült meg. A kihívás a következő időszakra az, hogy a vállalatok – akár a könnyített uniós keretek között – hogyan tudják újra számszerűen is láthatóvá tenni a fenntarthatósági eredményeiket.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
