A KOMETA a hazai húsipar egyik legmeghatározóbb sertésfeldolgozó vállalata. Az egykori kaposvári húskombinát újkori történetének csillaga az 1999-ben lezajlott tulajdonosváltás következtében kezdett felfelé ívelni, amikor az olasz Pedranzini család tulajdonába került. Mára a Giacomo Pedranzini által vezetett húsipari vállalat termék- és technológiai fejlesztései és sikeres piaci lépései révén 90 milliárd forintos forgalmat könyvelhet el magának. A cégvezetőnek azonban igazi vizionáriusként nemcsak a vállalkozás sikerével, hanem a teljes élelmiszer-ellátás megreformálásával kapcsolatban is határozott és ambiciózus elképzelései vannak. Úttörő gondolatait az HonestFood koncepcióban összegezte. Az általa meghirdetett és partnerek csatlakozására váró mozgalom napjainkban egyre időszerűbb alternatíva lehet, hiszen üzletileg és a társadalom számára is fenntarthatóbb és egészségesebb környezetet ígér. Hogy hogyan képzeli mindennek a gyakorlati megvalósulását, illetve a Kometánál miként igyekeznek ezeket az elveket már most összeegyeztetni az üzleti érdekekkel, arról beszélgettünk a 2021-ben Az Év Agráremberének megválasztott Giacomo Pedranzinivel.  

A Hússzövetség közelmúltban megtartott sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a KSH adatai szerint 2023-ban a húskészítménygyártás közel 15 százalékos visszaesést mutatott, a készítménygyártás exportvolumene pedig 17,7 százalékkal csökkent. Húsipari szereplőként hogyan értékeli ezeket az adatokat? 

Én inkább a vágásszám oldaláról közelíteném meg a kérdést. Ha a piac egészét nézzük, az európai statisztikák szerint Magyarországon átlagosan 0,9 százalékot csökkent a vágásszám, míg az EU-ban átlagosan 7,3 százalékkal. Kiemelném, hogy Dániában, illetve Németországban viszont – amelyek történelmileg erős sertéshústermelő országoknak számítanak – 18,7, illetve 7,8 százalékos vágásszámcsökkenést regisztráltak. Ezek a számok számomra azt mutatják, hogy a magyar piac jól teljesített, mert itt viszonylag stabilan tartottuk a vágásszámot az azt megelőző évhez képest. 

Visszatérve az általános piaci helyzetre én ezekben a számokban inkább lehetőséget látok, mert érzékelhetően van egy trend, hogy a nagy sertéstenyésztési múlttal rendelkező nyugati országok, például Dánia, Belgium, Hollandia, ahol 250-300 az egy négyzetkilométerre jutó sertések száma, drasztikusan csökkentik a sertéstenyésztésük intenzitását. Magyarországnak ez új lehetőség lehet, hiszen nálunk ez a szám körülbelül 30 sertést jelent négyzetkilométerenként, tehát ügyes termékfejlesztésekkel igenis van esélyünk az értékesítésünk bővítésére.   

Ennek fényében hogyan teljesített a KOMETA az elmúlt évben?  

A Kometa szemszögéből vizsgálva a helyzetet elmondhatom, hogy 2023-ban átlagon felül teljesítettünk, hiszen körülbelül 2 százalékkal még növeltük is a vágások számát. A húskészítmények esetében tavaly az eladásunk volumenét összességében körülbelül 8 százalékkal növeltük, ezen belül a KOMETA márkatermékek eladása is megközelítően 4 százalékkal bővült. Ha az exportot nézzük – ma már közel 40 országba exportálunk szerte a világban –, akkor még ennél is nagyobb mértékben, körülbelül 20 százalékkal tudtuk növelni az eladásainkat volumenben. Ez elsősorban a fő exportpiacunkon, Olaszországban, illetve például Németországban, Svédországban, Belgiumban realizálódott. Csak még egy adat. Olaszországban, ahol átlagosan 3,4 százalékkal esett vissza a sertéshúspiac, a KOMETA 20 százalékkal növelte az eladásait. Összességében tavaly az elmúlt évben 600 ezer sertést vágtunk és 90 milliárdos éves forgalmat értünk el.  

Mindezek ismeretében hogyan értékeli a vállalat piaci pozícióját? 

A vágási tevékenységet tekintve 15-20 százalékos a piaci részarányunk, a készítmények esetében pedig 7-8 százalékot képviselünk a belföldi piacon. Én úgy érzem, hogy ott vagyunk az első három legerősebb hazai szereplő között. A célunk azonban nemcsak az, hogy itthon növeljük tovább a részesedésünket, hanem az is, hogy meghatározó szereplők legyünk más európai piacon is a többi magyar húskészítménygyártó céggel együtt. Természetesen a hazai piacon versenyzünk egymással, de úgy kell okosan versenyeznünk, hogy az exportpiacokon viszont együtt tudjunk bajnokok lenni, hogy öregbítsük a magyar élelmiszeripar hírét. 

Ez a gondolat már túlmutat a cégérdeken, hiszen egyfajta szorosabb együttműködést, összefogást is feltételez a piaci szereplők között egy általánosabb cél érdekében. És előrevetíti annak az HonestFood (becsületes étel) koncepciónak az alapjait is, amiről az elmúlt években már hallhattunk öntől. Összefoglalná a mozgalom főbb céljait? 

Az HonestFood szemlélet lényege a szorosabb együttműködés. Hogy az élelmiszer-termelők, -gyártók, -kereskedők közösen gondolkozzanak annak érdekében, hogy a termelési, gyártási és értékesítési folyamatokban kiemelt figyelmet kapjon az emberi egészség óvása, a természet és a környezet védelme, beleértve az állatjóléti szempontokat is, valamint méltányosabb helyzetbe hozza az élelmiszer-ellátási lánc minden egyes szereplőjét az alapanyagot megtermelő gazdáktól a fogyasztóig bezárólag.   

Még mielőtt a megvalósítással kapcsolatos részletekbe belemennénk, elárulná, hogy hogyan érett meg önben ez a gondolat? 

Ez hosszú, voltaképpen három évtizedes szakmai tapasztalat konzekvenciáinak eredménye. Sok minden közrejátszott a kialakulásában, ehhez azonban kicsit a múltra kell visszatérnem. Amikor 1994. szeptember 1-jén Magyarországra érkeztem, a magyar húsipar erős és híres volt. Gyakorlatilag minden magyar nagyvárosban működött ilyen tevékenységet végző vállalkozás, összesen legalább 13-15 volt az országban. Mára a KOMETA mellett jobbára csak három nagy sertéshús-feldolgozó vállalat maradt, mert mi, az ágazat szereplői sajnos elmentünk egy olyan irányba, ahol elsősorban a volumenre fókuszáltunk, és arra, hogy kiszolgáljuk a minél olcsóbb hústermékek iránti kereslet növekedését. A méretgazdaságosság elve alapján mindannyian folyamatosan emeltük a volument, és szinte bármi áron értékesítettük a termékeket, csak hogy versenyben maradjunk. Másként mondva túl sokat termeltünk alacsony áron. Aztán körülbelül 2010-12-ben több piaci szereplő bajba került, köztük mi is. Többen aztán be is zártak. 

Próbáltam átgondolni, hogy hogyan történhetett ez meg, hol hibáztunk. Arra jutottam, hogy el kell térni ettől az iránytól, hogy csak termelünk és termelünk, és a kereskedők által ránk kényszerített egyre alacsonyabb áron adjuk el a készítményeket. Azt gondoltam, a jövőben sokkal inkább a minőségre kellene koncentrálnunk, és meg kell határoznunk, mi az a minimumár, ami alá nem szabad lemennünk. Mert bizonyos árszint alatt nem lehet minőséget készíteni. Emellett persze legalább annyira fontos arra is koncentrálni, hogy érthetően el tudjuk magyarázni, mit jelent a KOMETA-minőség, miért válasszák a fogyasztók a mi termékeinket. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem fogunk tovább részt venni a nagyon olcsó termékkategóriában. 2012-ben 18 milliárd forint volt a forgalmunk és mintegy 500 embert foglalkoztattunk. Aztán erőteljesen elkezdtünk az egészséges termékek irányába innoválni, hogy ezzel is hozzá tudjunk járulni fogyasztóink egészségesebb életmódjához. És tudtunk fejlődni, mind a forgalmunk, mind a foglalkoztatottak száma fokozatosan nőtt. Ma már közel 1000 ember dolgozik nálunk.    

Milyen innovációkkal tudtak kitörni az addigi mókuskerékből? 

Első lépésként kivettük a szóját a termékekből, és növeltük a hústartalmat. A KOMETA volt az első a hazai húspiacon, amely deklaráltan feltüntette a csomagoláson a hústartalmat. Ma már mindenki látványosan kommunikál ezzel. Majd kivettük a készítményeinkből a glutént és az ízfokozó glutamátot is, és minden más olyan adalékanyagot, ami nem feltétlenül kell a húskészítményekbe, ha megfelelő minőségű az alapanyag. Így indultunk el ezen az úton. A következő egészségközpontú nagy innovációs lépésünket 2018-ban tettük meg, amikor 25 százalékkal csökkentettük a termékeink sótartalmát, és ezt is hangsúlyosan megjelenítettük a csomagoláson. Ezzel mai napig egyedüliek vagyunk a piacon. Így azóta éves szinten több mint 50 tonnával kevesebb sót használunk a termékeinkben. 

Visszatérve az HonestFoodhoz. A KOMETA sikeresen kilábalt a nehéz helyzetből. Miért tartja ennyire fontosnak mégis ezzel az üggyel foglalkozni?  

Azt gondolom, hogy a piaci problémákra megoldásokat kell találni. Figyelve a piaci jelenségeket és a mi irányváltásunkkal járó hatásokat, egyre tisztábban körvonalazódott bennem, hogy mi lehet az a három fő pillér, amely elősegíthetné, hogy az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplője számára hatékonyabb, fenntarthatóbb és igazságosabb rendszer tudjon kialakulni. Így állt össze az HonestFood koncepciója.  

Mi ez a három fő szempont? 

Ahogy már említettem, mindennek az alapja a jobb minőség, vagyis az az első pillér, hogy a hangsúly a nagy volumenben, de áron alul értékesített termékekről a minőségi, az egészséges életmódnak megfelelő, magas élvezeti értéket nyújtó termékekre terelődjön, amelyekhez méltányos áron juthatnak a fogyasztók.     

A második pillér a profit fair elosztása a termelési láncban. Az elmúlt 30-40 évben a kereskedelemtől jövő túl nagy árnyomás miatt egyre csökkentek az élelmiszer-átadási árak, és az ellátási lánc különböző szakaszaiban részt vevő szereplők nem megfelelő értékben és mértékben részesültek a javakból. Ennek a rendszer elején álló sertéstartó gazdák és mezőgazdasági termelők itták meg leginkább a levét, ők lettek a leggyengébb láncszem. Ma már mindenki azt akarja és hangsúlyozza, hogy legyen jobb a termékminőség, minél több állatjóléti intézkedés valósuljon meg, csökkentsük a termőföld kizsákmányolását. Ebben teljesen egyetértünk, és a fogyasztók részéről is egyre nagyobb ezekre az igény. Ez viszont csak úgy érhető el, ha az alapanyag-termelők és -gyártók is tisztességes árat kapnak a termékeikért. Ennek érdekében viszont az embereknek is el kell fogadniuk, hogy a jobb minőségű termékért kicsivel többet kell fizetni. Mit jelent a kicsivel több? Legalább 10-15 százalékos áremelkedést. 

A harmadik pillér az első kettőből következik. Ha mindezt sikerül megvalósítani, akkor meggyőződésem, hogy mindenki számára élhetőbb világot tudunk teremteni. Mert amikor egy gazda vagy bármilyen más élelmiszer-ipari vállalkozás nem jut méltányos jövedelemhez, az komoly gazdasági problémát és feszültséget okoz, és az nem nevezhető fenntarthatónak.  

Az eredmény egy egészségesebb, boldogabb társadalom, illetve több fenntarthatóság a gazdaságok szempontjából is, ami előnyös lehet a magyar állam számára. 

Bár logikus, amit mond, de az áremeléssel kényes húrokat penget, hiszen különösen az elmúlt két évben éppen minden az árról szólt, hogy az infláció az egekbe repítette az élelmiszerek árát, hogy legyen olcsóbb az élelmiszer. Nem tart attól, hogy a magasabb árak mellett csökken a fogyasztás?   

Valóban, ez uralta a kommunikációt, szinte mindenütt csak az óriási élelmiszer-inflációról lehetett olvasni. Amennyiben csak a számokat nézzük, valóban igaz, nagy volt az áremelkedés. Én azonban úgy vélem, hogy ezt az árnövekedést nem feltétlenül csak az infláció okozta, hanem jó néhány termék esetében az éppen időszerű átpozicionálás is közrejátszott. Mára az árak visszarendeződni látszanak, bár azt gondolom, a korábbiaknál magasabb árszinten maradnak, hiszen csak így tartható a jobb minőség, ami szintén társadalmi elvárás.

Ez alapvetően fontos, ha azt akarjuk, hogy a hozzáadott érték az alapanyagok árában is kompenzálva legyen, és a mezőgazdasági vállalkozások is megkapják azt az árat, ami biztosítja a fennmaradásukat, amiből a gazdák fejleszteni tudnak. Csak így garantálható hosszabb távon stabilan az élelmiszer-ellátáshoz szükséges alapanyagok mennyisége és minősége is.      

Mik a tapasztalatai, hogyan reagálnak a piaci szereplők ezekre az elképzelésekre? 

Nehéz ügy valóban, de legalább már érdeklődnek (nevet. a szerk.). Komolyra fordítva a szót, bizakodó vagyok, mert vannak cégek, amelyek már deklarálták, hogy szeretnének csatlakozni ehhez a mozgalomhoz. Hamarosan megalakul az HonestFood nonprofit szervezete, így a mozgalomhoz hivatalosan is kapcsolódhatnak a hasonlóan gondolkodó cégek. 

Változik a világ. Ma már nem elég csak a profitra koncentrálni, fontos ügyeket is kell szolgálni. Az pedig nem kérdés, hogy az élelmiszer-ellátásnak fenntarthatóbbá kell válnia. A mi életünk a KOMETA-nál az elmúlt bő egy évtizedben a fenntarthatóbb gazdasági környezet kialakításáról és az egészséges élelmiszerek létrehozásáról szólt. Mi hiszünk a hippokratészi gondolatban, hogy „a gyógyszered legyen az ételed, és az ételed legyen a gyógyszered”. Ezt mi komolyan vesszük és eszerint is működünk. Bízom benne, hogy egyre több és több vállalkozás gondolkodik hozzánk hasonlóan.

Néhány nagy „sorsfordító” innovációt már említett. A minőségközpontú termékfejlesztés hogyan mutatkozik meg napjainkban a portfólióban?

A portfóliónkban 11 termékkategóriában hat termékcsaládunk szerepel. Ezek két nagy árkategóriába sorolhatók. Az Útravaló termékcsaládban fontos napi, hagyományos termékek szerepelnek; úgymint a felvágottak, virslik, párizsi és még sorolhatnám, ezek jó ár-érték arányú, könnyen megfizethető, minőségi termékek a családok számára. Ezek között az olasz felvágott képviseli a legnagyobb forgalmat. A prémiumtermékeink közül a Kemencés termékcsaládunkat emelném ki, amely piacvezető a maga árkategóriájában. A legutóbbi termékfejlesztésünk ennél a termékcsaládnál, hogy a gyártás során ezentúl csak olívaolajat használunk a sütésüknél. Emellett szintén nagy sláger a Gusto sült pulykamell, amely egész sült pulykamellből készül. Ez egy szuperprémium-termék, volumenben és értékben is nagyon jól teljesít. Pillanatnyilag az olasz piacon ennek van a legnagyobb sikere, ott évente 2000 tonnát értékesítünk belőle.  

A termékeik ízvilágát hogyan határozzák meg? A portfóliót elnézve erőteljesen érződik az olasz hatás is. 

Inkább úgy mondanám, hogy a magyar és az olasz ízvilág ötvözésére törekszünk, mert fontos, hogy érzékelhetőek legyenek a magyar és az olasz gyökerek, hogy látszódjék, honnan jövünk. Mindenhonnan a legjobb ízeket szeretnénk beemelni. A fő irány azonban az, hogy ne legyenek túl extrém ízek, inkább könnyed és harmonikus, „európai” ízvilág létrehozására fókuszálunk, mivel, mint említettem, néhány év múlva a kontinens egyik meghatározó húsipari szereplője szeretnénk lenni.

Ennek megvalósítása érdekében terveznek fejlesztéseket a közeljövőben? 

Igen, a következő 3-5 évben mintegy 40 milliárdos beruházás keretében tervezzük az üzem modernizálását, kapacitásbővítését, automatizációs és robotizációs fejlesztéseket szeretnénk végrehajtani. Ez elengedhetetlenül szükséges a bővülő nemzetközi piacok kiszolgálásához. Említettem, jelenleg mintegy 1000 dolgozót foglalkoztatunk, de ha nagyobb lesz a kapacitás, még több munkaerőre lesz szükség, de bármennyire is igyekszünk plusz juttatásokkal segíteni a jólétüket, egyre nehezebb a toborzás. Egyébként is azt szoktam mondani, a dolgozóink inkább használják az eszüket, mint a kezüket. 

A következő három-öt évben egyébként egy gyármentő programban is részt veszünk, a megújuló energia felhasználását elősegítendő. Hamarosan több milliárd forint értékben telepítünk napelemparkot, illetve egy kogenerációs vízmű kialakítása is a terveink között szerepel. A működésünk minden területén törekszünk erősíteni a fenntarthatóság irányába, például mi voltunk Magyarországon az első zöld kötvényt kibocsátó húsipari vállalat. A saját mellékterméküzemünknek köszönhetően gyakorlatilag hulladék nélkül zajlik a gyártás az üzemünkben. 

A KOMETA egyébként Somogy vármegye legnagyobb munkáltatója. Mit tesznek annak érdekében, hogy ez így is maradjon? Említene néhány, a dolgozói jóllétet elősegítő juttatást?  

Igen, nagy hangsúlyt fektetünk erre, hiszen a munkatársaink nagyon kemény munkát végeznek az üzemben, az élelmiszer-biztonsági elvárások miatt nagyon hideg környezetben. Ezért már négy-öt éve kialakítottunk egy belső konyhát, hogy meleg ételt tudjunk nekik biztosítani. Mivel szívügyünk az egészséges életmód támogatása, két-három éve elindítottuk a sportprémiumrendszert is, azzal a céllal, hogy több mozgásra ösztönözzük a munkavállalóinkat. Ennek keretében azok, akik biciklivel vagy gyalogosan érkeznek a munkahelyre, vagy rendszeresen járnak uszodába és konditerembe, naponta 400 forint plusz prémiumot kapnak. Hajlandóak vagyunk azoknak is fizetni, akik valamilyen karitatív munkát vállalnak munkaidőn kívül. 500 óra önkéntes szolgálat teljesítése esetén óránként bruttó 2500 forinttal jutalmazzuk a dolgozóinkat. Mint korábban említettem, a KOMETAnál az elmúlt bő tíz év az egészség támogatásának jegyében telt el, ezért az edukációs tevékenységünk nemcsak a dolgozóinkra, hanem fogyasztókra, a családokra és főként a gyerekekre is kiterjed, hiszen talán náluk érik be leginkább a szemléletformálás. A közelmúltban támogattuk például a Diáksport Szövetség Aktív Iskola programjának keretében megrendezett „Egészséges táplálkozás” hetet, de rendszeresen együttműködünk a TÉT Platformmal is annak érdekében, hogy minél több hasznos információt tudjunk átadni az egészséges táplálkozással és általában az egészséges életmóddal kapcsolatban. Ebben a szellemiségben indítottuk el annak idején a profi kerékpárverseny szponzorálását is. Fontos, hogy többféle formában edukáljuk az embereket, ami alapján elkezdhetnek változtatni a táplálkozáson és amellett az életstíluson is.

Ne felejtsük el, a rosszabb életminőség kihat az egész társadalmunkra. Magyarországon a születéskor várható átlagéletkor öt évvel alacsonyabb az európai átlagéletkorhoz képest, ami 81 év. Szeretném, ha mi is fel tudnánk zárkózni az európai átlagéletkorhoz. Hiszem, ha elégedettebbek vagyunk, egészségesebbek is, és akkor produktívabbak munkavállalóként is. Az pedig mindenkinek csak jobb, ha boldogabb és egészségesebb a társadalom. Ezért csináljuk. 

A KOMETA név az olasz üstökös szóból ered. A névválasztás beváltotta a hozzá fűzött reményeket?  

A névválasztás pontosan 25 évvel ezelőtt történt. Azért választottuk, mert mindenképpen valamilyen teremtéshez, az égbolthoz kapcsolódó nevet szerettünk volna adni a cégnek. Hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? Én örülök, hogy ez lett a kiszemelt, mert bár elsősorban a jó hangzása és könnyű kiejthetősége miatt választottuk, úgy tűnik, hogy néhány termékfejlesztésünkkel, illetve talán most a HonestFood koncepcióval is utat tudtunk és tudunk mutatni a piac számára. Mindig azt is azt vallottam, hogy bátornak kell lenni, nem kell félni újat kipróbálni.  

Azt gondolom, hogy ma már mindenki érti a hazai élelmiszeriparban is, hogy változtatni kell, és a változásban együtt tudunk leginkább haladni, lépésről lépésre. A HonestFood a korrekt egyensúly megteremtéséről szól, és nemcsak a gazdasági szereplőket, hanem a fogyasztókat is igyekszik megszólítani. Ne felejtsük el, hogy bárki, aki fogyasztóként bemegy egy boltba, az a választásaival, döntéseivel akarva-akaratlanul befolyásolja a gazdasági szereplők helyzetét. Bízom benne, hogy sokan felismerik ezt, és csatlakozásukkal segítenek egy kiegyensúlyozottabb társadalmat megteremteni. 

Ha már a fogyasztói választás fontosságát hangsúlyozta. Harminc éve jött Magyarországra, van kedvenc hazai terméke? 

Igen, azt hiszem, hogy a magyar élelmiszeripar joggal lehet büszke a Túró Rudira, a Tokaji borokra, egy jó pörköltre vagy s hortobágyi palacsintára. Részben szakmai okokból is nagy rajongója vagyok a kalocsai őrölt piros paprikának is, és feltett szándékom, hogy keresek egy olyan termelőt, akivel együttműködve tudnánk egymás termékeit erősíteni. Elvégre ez is egy módja egymás segítésének. 

Megjelent a Store Insider magazin 2024. áprilisi lapszámában.