A környezettudatos vállalati működés alapkövetelmény, ezért minden cégnek érdeke és kötelessége működését a szűkebb és tágabb társadalmi és természeti környezete figyelembevételével kialakítani. Ezért döntött úgy a Professional Publishing Hungary kiadó, hogy elindítja a GREENGAGE versenyt, ahol négy főkategóriában, szakmai értékelési szempontokkal, professzionális zsűritagok várják azokat a vállalati projekteket, amelyek 2019 - 2022 között hozzájárultak a gazdaság zöldítéséhez. A verseny célja, hogy megtalálja és bemutassa azokat az eredményes vállalatokat, amelyek ma Magyarországon fenntarthatóan, kiemelt fontossággal, "öko-tudatosan" és környezetkímélően gyártanak innovatív termékeket, adnak el szolgáltatásokat, vagy támogatják fejlesztéseikkel, folyamataikkal a piacot. További információk a verseny honlapján.
A zsűritagok rövid szakmai életrajzai itt érhetőek el!
Nagy Julianna - szenior menedzser, ESG és fenntarthatósági szolgáltatások KPMG TANÁCSADÓ KFT.
A családjában fontosnak tartják a zöldgondolkodást? Miért?
Igen, fontosnak tartjuk, gyerekkorom óta így nevelkedtem. Ugyanakkor nem vagyunk élenjáró zöld család, aki „méregzölden” gondolkodik, de a háztartást érintő nagyobb beruházásoknál ez fontos szempont a számunkra. Nem feltétlen azon gondolkozunk ilyenkor, hogy drágább-e a zöldebb megoldás – természetesen azt is mérlegeljük –, hanem őszintén gondoljuk, hogy ez a jövő. Mindennapjainkban is figyelünk rá. A neveltetésem alatt is már körbevett a zöld gondolkodás: biológia volt a kedvenc tárgyam, természetvédelmet végeztem az egyetemen; szabadidőnkben sokat járunk természetbe. Szentendrei vagyok, ez is tudatos választás volt szüleimtől, hogy természetközelben legyünk.
Autó vagy BKV-busz, troli, villamos? Motor vagy roller? Mivel közlekedne szívesebben? Miért?
Elsősorban robogózom nyáron; de leginkább változatosan közlekedem attól függően, hogy hova kell eljutnom. Ideális esetben Szentendrén sétálok, Budapesten pedig a robogót választom.
Márta Irén - Ügyvezető Igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
Ön szerint a versenykategóriák közül melyik az a terület, ami leginkább zöldítésre vár még?
A fenntarthatóság stratégiába történő komplex beépülésére van a legsürgetőbb szükség kategóriától függetlenül.
Ön szerint elérhető cél a zero waste? Ha igen miért? Ha nem, miért nem?
A Zero waste elérése lehetséges, Kérdés, hogy mi, fogyasztók hajlandóak vagyunk-e ehhez az életmódunkon változtatni illetve a vállalatok áttérni a körforgásos gazdaságra.
SOMFAY DOROTTYA - Business Unit Director, PPH MEDIA
Ön szerint melyik az a megújuló energia, amit jobban ki lehetne használni a jövőben?
A hulladék egy fontos forrása lehet a megújuló energiának. Az úgynevezett "hulladékból energiát" (Waste-to-Energy, WtE) technológiák lehetővé teszik, hogy az égethető hulladékot, például a szemetet, hasznosítsák energiaforrásként, elektromos és hőenergiává alakítsák azt. A hulladékból energiává való átalakítás egy hatékony módja lehet az energiaforrások diverzifikálásának és a hulladékkezelésnek, hogy hozzájáruljon az energiahatékonysághoz és a fenntarthatóbb jövőhöz.
Ön szerint melyik az az iparág, ami a legtöbbet tesz a környezetünk zöldítéséért?
Az elmúlt években az iparágak közötti verseny a zöldítésért fokozódott, és egyre több iparág tesz erőfeszítéseket a környezeti lábnyomának csökkentése érdekében. Azonban szerintem azon iparágak között, amelyek a legtöbbet teszik a környezetünk zöldítéséért, az energiaipar és a közlekedési iparágak vezetnek. Utóbbinál az elektromos járművek széles körben elterjedtek, és egyre több gyártó állítja elő őket. Az elektromos közlekedési megoldások és az autók korszerűbb technológiái jelentősen csökkentik az emissziókat és a légszennyezést.
Persze más iparágak is lépéseket tesznek a környezeti fenntarthatóság érdekében, például az élelmiszeripar vagy az építőipar is elkötelezett a zöldítés mellett, de úgy vélem, hogy az energiaipar és a közlekedési iparágak szerepe az egyik legnagyobb a környezetünk védelmében.
Herner Katalin - Ügyvezető Igazgató, KÖVET Egyesület a fenntartható gazdaságért
Ön szerint elérhető cél a zero waste? Ha igen miért? Ha nem, miért nem?
Egyik legnagyobb kihívás az erőforrásokkal történő gondos bánásmód, a gazdaságunkat jellemző lineáris modellek átalakítása a természetben működő körkörös folyamatokra. Mivel Földünk, ahol élünk egy anyagában zárt rendszer, nem gondolhatjuk komolyan, hogy az erőforrások, anyagok végtelen mennyiségben állnak rendelkezésünkre. A körforgásos gazdaságra való áttérés, a folyamataink, ipari technológiáink átgondolása és újratervezése elengedhetetlen, ugyanakkor nehéz feladat. Véleményem szerint a minimum waste elérhető, és el is kell érnünk, a zero waste nem.
Ön szerint melyik az a megújuló energia, amit jobban ki lehetne használni a jövőben?
Hazánkban a geotermális energia kihasználtsága elmarad a benne rejlő lehetőségektől. Energiaforrástól függetlenül a felhasznált energia mennyiségének csökkentésén kellene még sokat dolgozni.
Simon Anita - Fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettes, az Executive Board tagja ALTEO NYRT
Mit tehetünk azért, hogy környezettudatosabban éljünk? Hol kezdené el a zöld életmódot?
A gyerekeknél kell kezdeni, nem véletlenül fordít az ALTEO Nyrt. is kiemelt figyelmet az oktatásra, felvilágosításra akár saját kommunikációs felületeinken keresztül, akár egy tartalmas program támogatásával. Az alapokat már egész fiatalon érdemes elsajátítani, hogy ezekre építkezve jussanak el a fiatalok a fenntartható fejlődés fogalmáig, amelyre úgy tekintünk, mint gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat egyesítő elméletre és gyakorlatra. Ebben nekünk, szülőknek is van feladatunk, és ugyanilyen fontos szerep hárul a közoktatásra, nevelésre is. A környezettudatosság fejlesztésével ahhoz is hozzájárulhatunk, hogy a gyerekek könnyebben megtalálják a helyüket a saját világukban, amelyben – reményeim szerint – lényegesen fontosabbak lesznek a környezeti szempontok, mint az korábban jellemző volt.
Ön szerint elérhető cél, hogy megújuló energiával hasznosítsuk újra az újrafeldolgozható hulladékot? Hogyan képzeli ezt el?
Igen, elérhető cél, hiszen már ma is léteznek jógyakorlatok erre: a biogázból képződő hő például jól alkalmazható egy másik hulladék anyagáram hasznosításához. Ezt a megoldást is tovább lehet fejleszteni, finomítani. Ugyanakkor hosszabb távon mindenképpen az lenne a cél, hogy a felhasznált villamos energia minél nagyobb része jöjjön a megújulókból. Így nem csupán az újrahasznosításnak lenne lényegesen kisebb a környezeti lábnyoma, hanem minden áramot fogyasztó tevékenységnek.
Dr. Ágoston Csaba - elnök alapító, KSZGYSZ; ügyvezető igazgató, Ezüstkő Mérnöki Környezetvédelmi Kft.
Ön szerint melyik az az iparág, ami a legtöbbet tesz a környezetünk zöldítéséért?
Minden iparágnak lehetősége van arra, hogy a maga eszközeivel, a saját tevékenységében környezettudatos döntéseket hozzon. Véleményem szerint a körkörös gazdaság nem csak egy gazdasági modell, hanem egy gondolkodásmód is. Emiatt nem szívesen emelnék ki egyetlen iparágat sem. Azok az iparágak járnak elöl a zöldítésben, melyek a saját lehetőségeikhez mérten élnek a megújuló energiák, és a másodnyersanyagok felhasználásának lehetőségeivel.
Mit tehetünk azért, hogy környezettudatosabban éljünk? Hol kezdené el a zöldéletmódot?
Az egyén lehetőségei sajnos korlátozottak ezen a téren, mert a gazdaság egésze csak az egyének feletti szerveződési szinteken alakítható át, változtatható meg. Ugyanakkor az egyén is sok döntésében hozzájárulhat a környezetterhelés csökkentéséhez. Ez elsősorban a mindennapi élet "apró" és néha nagyobb döntéseiben ölt testet. Hasznos lehet a tudatos, hulladékszegény vásárlás, az energiahatékony háztartási eszközök használata, lakóépületeink energetikai korszerűsítése, de a közösségi közlekedés előnyben részesítése is.
Csiszkó Csaba - Fenntarthatósági üzletágvezető, DENKSTATT HUNGARY
Hány éves kortól kezdené a gyerekek zöldedukációját és miért?
Nem kötném konkrét életkorhoz, de fontos, hogy minél hamarabb érzékennyé tegyük a fiatalabb generációkat és ismertessük meg velük a környezet és természet működését, szerepét.
A gyerekeket egészen kiskoruktól arra próbáljuk tanítani, hogy mi a ’jó’ és ’nem jó’ viselkedésforma. Nem különíteném el a környezetvédelemhez való hozzáállást ettől, hiszen amikor elkezdjük nevelni a gyerekeket, akkor ennek a tanítása is elkezdődhet. Vagyis, mi a helyes és helytelen kapcsolódás a környezethez és a természethez.
Egy ideális világban nem csak iskolai tankönyvből adjuk át az ezzel kapcsolatos tudást. Számos lehetőségünk adódik az edukációra mindennapi példákon keresztül: hova dobjuk a csokis papírt, honnan érkezik az a csokoládé, mennyi vizet használunk, miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés, stb. Ez egy szemléletformálással járó értékválasztás.
Mit tett utoljára a környezete védelméért?
Sok évtizede megteszem, amit tehetek, ésszerű keretek között. A legfrissebb vállalásom az, hogy kevesebb húst fogyasszak. Ennek környezetvédelmi és fenntarthatósági hatása is van. De az egészségi állapotomon is érzem jótékony hatását. Ez csomagban jár. A külvilághoz való hozzáállásom a saját életformámat is pozitívan befolyásolja. Szakmailag pedig külön öröm számomra, hogy a munkám révén is pozitív hatással lehetek a világ működésére.
Csertán Ákos - Founder, CEO ATLAS, RISE
Ön szerint elérhető cél, hogy megújuló energiával hasznosítsuk újra az újrafeldolgozható hulladékot? Hogyan képzeli ezt el?
A megújuló energiával való újrahasznosítás mindenképpen jó irány lehet, azonban ehhez még sok lépés vezet, amiket biztosítanunk kell, hiszen jelenleg az újrahasznosítással rendszer szintű problémák vannak. Optimális esetben az újrahasznosítás az utolsó megoldás. Ezt még meg kell, hogy előzze az, hogy nem gyártunk felesleges dolgokat.
Ameddig a gyártók arra kondicionálják az embereket, hogy csupán egyetlen vásárlásra vannak attól, hogy jobb legyen az életük, addig ne csodálkozzunk és ne is nagyon kérjük számon azokat, akik valóban elhiszik ezeket az ígéreteket annak reményében, hogy egy kicsit talán boldogabbak lesznek.
Hány éves kortól kezdené a gyerekek zöldedukációját és miért?
Egy kicsit más oldalról közelíteném meg a kérdést. Amellett, hogy mindenképpen fontos fenntarthatósági ismereteket beépíteni az általános tanrendbe, és ezáltal mindenkinek elérhetővé tenni az ezzel kapcsolatos hiteles és megbízható információt, azt gondolom, hogy ezt elsősorban nem a fogyasztóknál kell kezdeni. Megvan a helye és ideje a fiatalok edukációjának a megfelelő módszerekkel és eszközökkel, hiszen ez egy lépés abba az irányba, hogy egy ökológiailag- és szociálisan érzékenyebb generáció nőjön fel.
Az edukációban először a felsőoktatásban résztvevőkre, valamint a különböző vezetői képzések fejlesztésével és aktualizálásával azokra az üzleti stakeholderekre helyezném a fókuszt, akik olyan pozíciókban lesznek, vagy már vannak jelenleg is, hogy a döntéseinkkel nem csupán a saját, hanem - a termékeiken, szolgáltatásaikon keresztül - rengeteg ember életét tehetik könnyebbé és fenntarthatóbbá.
Eddig minden felelősség a fogyasztók vállára volt helyezve, most pedig ideje lenne, hogy a vállalati szektor vegye ki a részét a bolygó és a rajta élők megmentéséből.
Nevezés és további információk itt!
