A klímaváltozás átalakítja időjárásunkat, és ez alól az évszakok megszokott rendje sem kivétel. A tavasz és a nyár hosszabb lett, a tél pedig egészen összezsugorodott.

A tél rovására meghosszabbodott tavaszt a növények is megérzik, és így a vegetációs időszak egyre korábban elkezdődik. Ez azt jelenti, hogy a növények egyre korábban érik el az egyes fenológiai fázisaikat (rügyeznek, virágoznak és kezdenek termést érlelni): a hidegtűrő növények két-három héttel is hamarabb kezdenek fejlődni, mint 40 évvel ezelőtt.

A klímaváltozás azonban nem egyszerű felmelegedés, sokkal inkább a megszokott időjárási rendszerek változása. A meghosszabbodott tavaszban előfordulhatnak durva sarkköri hidegbetörések, amelyek gyakran a legsérülékenyebb helyzetben – virágzás közben, rügyfakadáskor, vagy éppen a terméskötődéskor – érik a melegigényes növényt, a szőlőt vagy a gyümölcsfákat.

Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy 50 százalékos termésveszteséggel járhat a gyümölcsösökben az adott évben. A klímaváltozás ezen negatív hatása és a hidegebb tavaszok okozták a 2020, 2021, 2022 évek rossz termésátlagait.

A szőlőre is negatív hatással vannak a fagyok: a pesszimista forgatókönyv szerint a borvidékeken jelenleg előforduló tavaszi fagyok gyakorisága háromszorosára nőhet a jövőben, amely jelentősen csökkenti a hozam mennyiségét. Emellett itt a nyári hőség kockázata is előtérbe kerül, miközben az éves hőösszeg növekedésével a jelenlegitől eltérő fajták termesztése válik gazdaságosabbá (röviden: a mi klímánk egyre inkább a vörösbornak kedvez).

E nagy változások mellett a meleg területekről érkező új kártevők katasztrofális veszélyt jelenthetnek a szőlőre.

Borítókép: Adobe Stock