Az élelmiszereken kötelezően megjelenítendő tápértékjelölés része az energiatartalom, amelyet kJ (kilojoule) valamint kcal (kilokalória) mértékegységben adnak meg. Az energiatartalomnak az élelmiszer értékesítésre kerülő állapotára (pl. müzliszelet, babkonzerv), vagy pedig a fogyasztásra kész élelmiszerre kell vonatkoznia, de ebben az esetben meg kell adni az elkészítés pontos módját is, amivel a megjelölt energiatartalmú ételt kapjuk, hiszen például egy instant kakaóital tejjel készítve magasabb energiatartalmú, mintha vízzel készítenénk.

Az élelmiszerek tápanyag értékeinek, tehát pl. a zsír, szénhidrát, rost és fehérjetartalmának a megadása több módon történhet: laboratóriumi mérésekkel, a felhasznált alapanyagok ismert tápanyag értékeinek felhasználásával, illetve szakirodalmi adatok alapján. Az egyes tápanyagok energiatartalmából számítható ki ezután a termék energiatartalma. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a szakirodalmi adatokból történő számítás során a kiugró (legalacsonyabb és legmagasabb) értékeket ne vegyük figyelembe, mert az sokat torzíthat a számítás helyességén, és megtévesztő eredményt adhat.

Az energiatartalmat a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletben meghatározott módon kell számítani, eszerint pl. 1g szénhidrát energiatartalma 17kJ (4kcal), 1g fehérje szintén 17kJ (4kcal), 1g zsír pedig 37kJ (9kcal) energiatartalommal bír. A szénhidrátokon belül a poliolok (cukoralkoholok) 10kJ (2,4kcal) értékkel számolandók, de a cukoralkoholok közül az eritritnek nincs energiatartalma! Emellett fontos, hogy a rostnak is van energiatartalma, 1 gramm 8kJ (2kcal). Az energiatartalom kiszámításakor figyelembe kell vennie a vállalkozónak még pl. az etil-alkohol és a szerves savak (pl. ecetsav, citromsav) energiatartalmát is.