Az ijesztően magas háttérgazdaság tartós jelenléte a legális vállalkozásokat ellehetetleníti, miközben azért sok céget tart életben. A nálunk nagynak számító három megsegített cég a leginkább elszenvedője ennek. Amíg a feketegazdaság súlya érdemben nem csökken (és ebben nem csak a kormányzatnak van feladata!), nehéz a belpiacra termelők kilábalásáról beszélni. Második helyen az alapanyag-oldali bizonytalanságok állnak, amelyek mind a mennyiségi kínálatra, mind az áringadozásokra vonatkoznak. Harmadik a tőkeszegénység, eladósodottság, hitelszűke béklyója. Az utóbbi években egyre erősebb befolyással vannak a hazai sertéshús-termékpályára a nemzetközi piaci folyamatok, különösen az európai trendek. A sertésár nem itthon alakul ki, a készítményimport folyamatosan növekszik.
Ezek ellenére nem szabad azt gondolnunk, hogy a szektor problémái a határokon kívülről származnak.
A gondok sorolása hosszan folytatható a szerkezeti problémákkal, belföldi piacvesztéssel és így tovább. A lényeg, hogy összetett problémahalmazról és ezen általános jellemzők mellett mégis egyedi esetekről van szó. Például a három között is van egy, amelynek helyzete, kilátásai egészen más perspektívát mutatnak, mint a többié.
Elég a tőkeinjekció?
Emlékeztetőül, 2012 végén az állam több, bajban lévő húsipari cég telephelye szerint illetékes önkormányzat számára is milliárdos nagyságrendű támogatást nyújtott, amelyet a helyhatóságok túlnyomórészt a cégek megsegítésére fordítanak. Pápa 1,5 milliárd, Kaposvár 3,5 milliárd, míg Gyula 1,8 milliárd forintot kapott.
Ne legyenek illúziónk, ezek a kormányzati lépések csak akkor elégségesek, ha gyorsan történnek – ha napokon belül pénzhez is jutnak a cégek –, és ha megalapozott piaci stratégián alapulnak. Mert miről is van szó? Adófizetői pénzek kerülnek az önkormányzatokon keresztül három húsipari vállalkozásba. Ez egyrészt csak akkor mehet át egy EU-vizsgálaton, ha piacilag alaposan indokolható. Magyarul, ha a piacról is beszerezhető hasonló feltételekkel forrás, vagyis jó megtérüléssel bíró, üzleti alapokon nyugvó befektetésnek kell lennie.
Az egyetlen esély az állami beavatkozás
Lássuk be, ehhez a fenti, külső feltételeknek javulniuk kell. További gyakorlati lépések szükségesek a feketegazdaság visszaszorítására, a sertéságazat helyzetének javítására, a fogyasztók tudatosságának és fizetőkésségének javítására. Nem kis falat! Ugyanakkor érdekes oldala e képletnek, hogy csak az állam van abban a helyzetben, hogy érdemben javítani tudjon a húsipari vállalkozások működési feltételein. Ezért régóta az egyetlen esély a húsipar számára az állami beavatkozás.
Nem hagyható ki, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében elkülönítettek 2,6 milliárd forintot a kormány által is elfogadott sertésstratégia 2013. évi feladatainak megvalósítására. Még két dolgot ehhez mindenképpen hozzá kell tenni. Egyrészt ne feledjük, az egész láncnak kell versenyképesnek lennie ahhoz, hogy kikecmeregjünk a gödörből. Másrészt a honi sertéshús-termékpálya nem a piaci szereplők száma miatt szenved egyensúlyhiányban.
Mit mutat eközben a szakágazat?
A KSH adatai szerint mennyiségben 2012 első 11 hónapjában a húsfeldolgozás termelése 10,4 százalékkal, belföldi eladása 17,1 százalékkal növekedett, exportja 1,9 százalékkal csökkent. A készítménygyártás (amibe a statisztika szerint a baromfihús feldolgozása is benne foglaltatik) ezzel szemben 13,9 százalékkal, a belföldi eladás 10,3 százalékkal, az export 22,7 százalékkal zuhant, szintén mennyiségben. Mindez azt jelenti, hogy rohamosan szűkül a hazai húsipar belföldi piaca, miközben egyre kevesebbet exportál mind készítményből, mind húsrészekből.
Előrejelzés
Napjainkban Magyarországon az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás mintegy 25 kg fejenként. A megszorítások kezdete óta a húsipar tartós keresletcsökkenést tapasztal. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a húsfogyasztás további csökkenésére nem kell számítani, de az import további térnyerése miatt a hazai gyártók belföldi piaca még szűkülni fog. A sertéshúsfogyasztás szerkezetében mintegy hatvan százalékot maga a főzéshez felhasznált hús képez, míg a negyven százalék a készítményekből származik. Előrejelzésem szerint a két arány az évtized végéig ki fog egyenlítődni. Az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás szintje 2020-ban is a mai lehet.
