Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az M1 műsorában elmondta: ez a támogatás 2004 óta működik. Évről évre nő a keretösszeg, idén másfél milliárd forinttal gazdálkodhat a hazai méhészeti ágazat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Földművelésügyi Minisztériummal is jó viszonyt ápol az OMME, ezért gyakorlatilag a jogalkotásban is részt tud venni a civil szervezetük. A méhészek igényeit meg tudják fogalmazni minden évben a jogalkotónak, aki jogszabályban érvényesítheti azokat.

Ahogy azt az elnök elmondta, hosszan lehetne sorolni, hogy a támogatást milyen eszközökre lehetne igényelni. Fontos kiemelni azonban azt, hogy csak a gyakorló méhészek vehetik igénybe a támogatást. A méhészek, foglalkozásuk során a jogcímben szabályozott és megnevezett tevékenységekre vehetik igénybe. A méhész például vehet utánfutót a támogatásból, de csak az, aki állategészségügyi igazolvánnyal igazolja, hogy vándoroltatja a méheit – fogalmazott az elnök.

Az EU 36 millió eurót tett félre az ágazatnak, amit csak azok a tagállamok vehetnek igénybe, amelyeknél a nemzeti kormány ugyanannyit hozzátesz. Így tehát összesen 72 millió euró jut a méhészeknek Európában, ahol nagyjából 15 millió méhcsalád van.

Az Európai Unió a támogatásért cserébe kér is valamit a termelőktől. Minden tagországban össze kell állni a méhészeknek egy érdekvédelmi szervezetté, ahonnan évente adatokat kell szolgáltatni az ágazatról. Ezért követelik meg azt, hogy csak az a méhész veheti igénybe a támogatást, aki az adott tagország nemzeti méhészszervezetének tagja.

A támogatás rengeteg lehetőséget nyújt tehát a méhészeknek.

Bross Péter felhívta a figyelmet a napi mézfogyasztás előnyeire is, hiszen mint mondta, a járványszerű megbetegedéseket is el lehet fogyasztásával kerülni.