A háztartások fogyasztásában 2011. első félévében és a nyári hónapokban egyes folyamatok erősítették, mások gyengítették a családok költekezési kereteit. Az eredmény a fogyasztás nagyságának változatlansága az előző év azonos időszakához viszonyítva, az eddig megismert (döntő részben KSH) adatok alapján.
A háztartások költekezési lehetőségeit növeli:
- egykulcsos SZJA adórendszer (a vásárlóerőt növelő teljes SzJA hatás 400 milliárd forint, ami havonta jut a zsebekbe, egy hónapra vetítve, 33 milliárd forint),
- magánnyugdíjpénztári reálhozam kifizetés (260 milliárd forint, ami kétharmada az SzJA kedvezmény összegének),
- cafeteria rendszer átalakítása (szabad választás a beváltóhelyek között: élelmiszerüzletben a mennyiséget tekintve többet lehet vásárolni, mint vendéglátóhelyen),
- a nyári hónapokban mérséklődött az infláció, júliusban a fogyasztói árindex 3,1% volt, (az évközi csúcs áprilisban volt, 4,7%),
- árfolyamgát (a legnehezebb helyzetben lévő devizaadósokat szeptembertől, éppen az év utolsó hónapjaitól segítve),
- foglalkoztatás javulása, (2011. második negyedév +0,8%),
- keresetek növekedése, (bruttó keresetek január-május között +3,4%)
- gazdasági növekedés (az első félévi 2%-os növekedés összességében mindenképpen erősödést jelent, még ha el is marad a várttól, különösen a korábbi évekhez képest, amit végül a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezettel összefüggésben kell értékelni).
A háztartások költekezési lehetőségeit korlátozza:
- az év eleji hónapokban a magasabb élelmiszer és üzemanyag infláció (2011. január-május között a KSH adatai szerint 3.145 milliárd forintot költöttünk el az áruházakban, 140 milliárd forinttal többet, mintegy évvel korábban: a pénztárakban hagyott 140 milliárd forintot megette az infláció, mivel mennyiségben ugyanannyit cipekedtek haza a háziasszonyok, mint egy évvel korábban),
- egyes SzJA kedvezmények (adójóváírás) szűkítése,
- fogyasztással kapcsolatos különadók (ágazati különadó, „csipszadó” szeptembertől, nagyobb termékdíj jövő évtől),
- ma is nyögik a háztartások a korábbi évek adóemeléseit, így a járművek regisztrációs adóját (nem véletlen a sok külföldi bejegyzés),
- súlyos teher elsősorban az élelmiszereknél a 25%-os általános forgalmi adókulcs (2006. szeptember 1-től 15-ről 20%-ra, majd 2009. július 1-től 20-ról 25%-ra emelték, ami éves szinten jelenleg 150 milliárd forint többletkiadást jelent a háztartások élelmiszervásárlásaiban - meg is lett az eredménye például a feketézésben).
A devizaválság egyes hatásai a háztartások gazdálkodásában:
- a háztartások napi költekezésében a havi törlesztőrészlet a döntő, ami sok háztartásban a korábbi évekhez képest kétszeresére nőtt, ez a kereskedők napi gyakorlatában is érezhető gyengülést jelent a vásárlásokban,
- a magánnyugdíjpénztéri reálhozamok kifizetésének ideje (augusztus) éppen egybeesett a devizaválság csúcsidőszakával, ami viszont sok háztartáson segíthetett,
- a 3,7 millió háztartásból több százezer érintett, ami már jelentős tehertétel a fogyasztás alakulásában (a devizaalapú lakáshitelek száma 2010. végén 355 ezer darab volt, ezt növeli a devizalapú szabadfelhasználású jelzáloghitelek, továbbá a járműhitelek száma),
- az árfolyamgát a fogyasztói piacot is védi, minél magasabb a svájci frank árfolyama, annál jobban.
A fogyasztási piac kilátásai
A fogyasztói piac helyzetét 2011-ben a bemutatott folyamatok együttesen határozzák meg (egyes elemzők hajlamosak kiragadni egyes folyamatokat és pusztán annak alapján mérlegelni). Döntő kérdés, hogy a gazdaság teljesítménye a 2%-os növekedési szintet elérje, ennek nyomán lehetnek a fogyasztói piacnak erősödő területei is. Fontos tényező, hogy az SzJA kedvezmények és a nyugdíjpénztári reálhozamok együttes összege 660 milliárd forint, ami a háztartások fogyasztási kiadásainak 4-5%-a: enélkül alaposan megroggyant volna a fogyasztói piac.
Természetesen az egyes háztartások között nagyok az eltérések, eddig is van ahol nőtt, van ahol csökkent a fogyasztás. A kereskedő, szolgáltató vállalkozások között is hasonlóak a különbségek, egyeseknél nőtt, másoknál csökkent a forgalom.

