A lap idei második számának vezető anyagát Yakubu Haruna Gado és munkatársai jegyzik, akik az egyik leggyakoribb élelmiszer-összetevő, a gyümölcscukor (fruktóz) mennyiségi meghatározásának NIR technika alkalmazásával, folyékony halmazállapotú élelmiszerekből történő, kényelmesen használható módszeréről számolnak be.

Kuti Beatrix és szerzőtársai az Európai Unióban érvényes élelmiszer tápértékjelölési gyakorlat történetéről és a jelenleg érvényes jogszabályi követelményekről készítettek átfogó tanulmányt, míg Kapcsándi Viktória és Hanczné Lakatos Erika kutatásaik során azt vizsgálták, hogy a joghurtokhoz adagolt alma és banán ízesítőanyagok miként befolyásolják az általuk előállított gyümölcsjoghurtok eltarthatóságát.

Aleksandr Lukin kéziratában funkcionális tulajdonságokkal felruházott majonéz szószok előállításáról, vizsgálatáról számol be, a Nagy Vivien-Diósi Gerda szerzőpáros pedig a sörtörköly (inaktív maláta) szerkezetjavító és élelmirost-hordozó tulajdonságait vizsgálták, mégpedig a Magyar Élelmiszerkönyvben megadott összetételű, búzalisztből készült sós tallérok érzékszervi és kémiai tulajdonságaira vonatkozóan.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Szakinformatikai Osztályával kötött megállapodás alapján az ÉVIK 2014-től megjelent tudományos közleményeit a szerkesztők DOI azonosítóval (Digital Object Identification) látják el, amelynek köszönhetően az ÉVIK anyagai az MTA repozitóriumában, a Magyar Tudományos Művek Tárában is helyet kapnak.

Az élelmiszerek vizsgálatával kapcsolatban ezen a linken át érdeklődhet!