Tóth Péter elmondta, egy álma vált valóra a hungarikumvédjegy megtervezésével – és persze a pályázat megnyerésével. „Szellemi, tárgyi örökségünk megmentése, megőrzése, gazdagítása mindig is kedves célom volt. Az ember nemcsak egyszerűen nyomot, de jelet is szeretne hagyni maga után. A hungarikumvédjegy pedig egy kicsit talán a remélhető örökkévalóságról is üzen. Magyarként legalábbis ezt szeretném. Egy biztos: nemcsak nemzeti önbecsülésünk szempontjából, de turisztikai oldalról is felbecsülhetetlen értéket képviselnek a hungarikumok. Részben a védjegy révén az egyik legfontosabb marketingelemet jelenthetik hazánk jó hírének növelésében” – fejtette ki a tervező-grafikus.

Tóth Péter számára nem volt idegen a téma. Nemrég a Nemzeti vidékstratégia logótervével nyert első helyezést, tavaly pedig egy pálinkacsalád címketervével ProTypografia kiváló díjat kapott. Ezenkívül számos komplett cég- és rendezvényarculatot, térdekorációt, nyomtatott kiadványt tervezett már, jelenleg pedig a – szintén jeligés – Nemzeti Múzeum pályázati kiírására készít logót és arculati tervet.

A védjegy megtervezése

A grafikus a Szent Koronát választotta a védjegy motívumának, amelyet a stabilitás jelképének tekint a folytonos változások közepette. „A Szent Korona a magyar államiság születésének és függetlenségének szimbóluma, ebből adódóan történelmi múltunk el nem törölhető lenyomata. Mind esztétikai megjelenése, mind a benne lévő évezredes tartalom állandóságot és erőt sugároz. A grafikán a korona spirális formája a Kárpátok vonulatát, a medence ívét is megidézi, formázza, ezáltal természetesként sugallja a jelenlegi államhatárokon túl teremtett magyar értékek számbavételét, a nemzeti összetartozást. Emellett pedig a forma az örök ciklikusság és a végtelenség jelképe is. A formai motívumok – kiegészülve nemzetünk színeivel – szándékaim szerint kerek egészet alkotnak”– fejtette ki véleményét.

A pályázatot kiíró Vidékfejlesztési Minisztérium pontosan és részletesen megfogalmazta elvárásait, amivel magasra helyezte a mércét: fő kritériumnak számított az egyszerűség, illetve hogy a védjegy első látásra jól érthető, felismerhető legyen. Szín- és formavilágában a hungarikumok szellemiségét kellett türkröznie, és más, hasonló védjegyektől jól elkülöníthetőnek kellett lennie, ezenkívül a „hungarikum” kifejezést is el kellett helyezni a grafikán. A kiírás szerint a védjegyet úgy kellett megtervezni, hogy annak üzenete alkalmas legyen a magyarság csúcsteljesítményének kifejezésére az elmúlt évtizedekben elterjedt, a magyarságról nem valós képet festő megjelenési formák kerülésével.

A védjegy jövője

Tóth Péter elmondása szerint az arculati terv előrevetíti az egyes lehetséges felhasználási területeket, persze a teljesség igénye nélkül, hiszen újabb és újabb ötletek születhetnek a gyakorlati alkalmazás során. A védjegy a legkülönfélébb nyomtatványokon, termékeken, prospektusokon, jelzőtáblákon, plakátokon, óriásplakátokon, weblapon, esetleg jelvényként is megjelenthet. Alkalmazásáról a kizárólagos felhasználói joggal rendelkező minisztérium dönt.

Hogy milyen lesz naponta, éveken, évtizedeken keresztül hazánkban és a világban szembesülnie a grafikusnak saját művével? Tóth Péter számára még friss az élmény. „Egyelőre nem tudom igazán felmérni a súlyát, de már érzem a felelősséget. S persze büszkeséget is, ebből azonban megélni sem szakmai, sem anyagi szempontból nem lehet. Naponta újra kell építeni magunkat. Az egyik legnagyobb hozadék azonban számomra: szívügyemmé vált a hungarikumok témája.” A Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből származó tervező környezetének kincseit értékeli igazán nagyra. „Edelényi születésűként mindenképpen Aggtelek karsztja és a tokaji aszú áll hozzám a legközelebb. Nagy öröm, hogy megyénk szép számmal tudhat magáénak hungarikumokat” – foglalta össze a művész.