A magyar fiatalok havi nettó jövedelme (beleértve a munkabérüket, a szülői támogatást és az egyéb bevételeket) átlépte a 200 ezer forintos határt - derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely 2012 eleje óta vizsgálja a 19-29 évesek anyagi helyzetét. Egy évvel korábban 190 ezer forintról volt szó, öt és tíz évvel ezelőtt pedig 124 ezer, illetve 74 ezer forintot tett ki a havi bevételük. Kérdés, milyen értéket képvisel mindez a szintén rekordszinten lévő albérletárak és az elmúlt évek inflációs szorításában? 

Rövid- és hosszú távon is növekedést mutat a fiatalok személyes jövedelme, amelybe beletartozik az esetleges fizetés mellett az egyéb bevételek, például a szülőktől kapott támogatás vagy az ideiglenes diákmunkából származó összeg is - derül ki a K&H reprezentatív kutatásából, amely 2012 vége óta minden negyedévben feltérképezi, hogyan alakult a fiatalok anyagi helyzete, ezen belül például a személyes jövedelmük.

Az idei második negyedévben a megkérdezettek esetében az átlagösszeg 204 ezer forintot tett ki, azaz a kutatás történetében most először haladta meg a 200 ezer forintos szintet. A jövedelemmel rendelkező fiatalok esetében – akik közel 90 százalékot tesznek ki – 231 ezer forint lett az átlag, a főállású alkalmazottakat 309 ezer forintos összeg jellemzi, a minimálbér feletti fizetéssel rendelkezők pedig átlagosan 360 ezer forintról számoltak be.

A részeredményekből kiderült, hogy a válaszadó fiatalok több mint tizedének - 11 százalékának - semmilyen jövedelme nincs, 16 százalékuk pedig kevesebb mint 50 ezer forinttal kénytelen beérni. Ugyanakkor 5 százalékuknál 400-449 ezer, 4 százalékuknál 450-499 ezer forint jelenti a havi jövedelmet, további 5 százalékuk pedig félmilliósnál nagyobb összeget említett