Javult a középkorúak anyagi helyzete a K&H biztos jövő kutatás szerint, amely a szubjektív jövedelmi helyzetet vizsgálta. Egy év alatt 34 százalékról 26 százalékra csökkent az anyagi nehézségekkel szembesülők aránya, emellett az elegendő keresettel rendelkezők és alkalmanként megtakarítók aránya 23 százalékról 36 százalékra nőtt. Rendszeresen megtakarítani ugyanakkor továbbra is csupán a magyarok 12 százaléka képes.
A 30-59 éves korosztályban az átlagos háztartási jövedelem 566 ezer forint lett, a medián pedig 484 ezer forintot tett ki - utóbbi azt mutatja meg, hogy a megkérdezettek felénél ennél magasabb, a másik felénél ennél alacsonyabb összegről volt szó. A háztartási jövedelmeket nézve szignifikáns emelkedés látható az előző három negyedév értékeihez képest: egy évvel korábban a háztartások átlagos jövedelme 472 ezer, a medián 384 ezer forint volt.
Bár a kutatás eredményei szerint az átlagos háztartási jövedelem növekedése meghaladja az átlagbéreknél látható emelkedést, az utóbbiak is jelentős előrelépést mutatnak. A hivatalos számok szerint a bruttó átlagbérek 13,5, a nettók 13,4 százalékkal voltak magasabbak idén áprilisban, mint egy évvel korábban, az inflációval együtt számolt reálbér-emelkedés pedig 9,5 százalékot tett ki.
Bár a keresetek alakulása alapján idén a vásárlóerő fokozódott, az óvatossági faktor még mindig elég erős. Ez azt jelenti, hogy sok háztartás a kedvezőbb anyagi helyzet ellenére még nem növelte jelentősen a költéseit, a drágább, tartós fogyasztási cikkeknél pedig egyértelműen látható továbbra is visszafogott forgalom.
A válaszadók 2 százalékára igaz, hogy nélkülözniük kell, hogy megéljenek. A havonta rendszeresen anyagi problémákkal szembesülők a megkérdezettek 8 százalékát adták, emellett 16 százalékuk azt mondta, hogy éppen beleférnek a havi költségvetésükbe. Ez egyben azt is jelenti, hogy összesen 26 százalékos azoknak az aránya, akik kisebb-nagyobb anyagi problémákkal küzdöttek az idei második negyedévben. Ez javulást jelent az egy évvel korábbi helyzethez képest, amikor 34 százalékos volt az arányuk.
Ezzel párhuzamosan a tavalyi 37 százalékról 26 százalékra csökkent azoknak tábora, akiknél nincsenek megélhetési problémák, ugyanakkor félretenni már nem tudnak. 36 százalékos volt azoknak a részesedése a válaszadókon belül, akik jól kijönnek a jövedelmükből és alkalmanként takarékoskodni is tudnak: ők egy évvel ezelőtt még csak 23 százalékos arányt értek el. Közben 6-ról 12 százalékra nőtt azoknak a száma, akik gond nélküli életről számoltak be, és rendszeresen félre is tudnak tenni.
A felmérés adatait értékelve Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője azt mondta, hogy a megtakarításokon belül kulcsfontosságú a hosszú távra, például a nyugdíjas évekre szóló öngondoskodás: minél korábban nekilát valaki félretenni, annál nagyobb összeget tud felhalmozni időskorára. A fenti adatokból az látszik, hogy erre továbbra is alig több, mint a magyarok tizede képes az anyagi helyzete miatt.
