A magyarországi juhászatok a húsvéti ünnep előtti hetekben 620 ezer bárányt szállítottak Olaszországba, méghozzá régen nem látott jó árak mellett – hangzott el egy szakmai fórumon, Tatárszentgyörgyön, szerdán. Csakhogy az ünnep utáni hetekben jelentősen visszaesett a magyar élőbárány kivitel a francia és a spanyol bárányok tömeges kínálata miatt. Az elmúlt napoktól gyakorlatilag a juhászok nyakán marad a fiatal jószág, a felvásárlók sorra kitérnek az átvétel elől.
Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója 2014 év teljesítményéről kifejtette, csaknem 935 ezer anyajuhot tartanak számon, amelyet 7093 gazda nevel. A juhágazat agrárgazdasági súlya ezzel együtt 1 százalék, egyike a legkisebbnek, miközben a legeltető állattartás értéke felbecsülhetetlen, hiszen a mezőt járó állatok kordában tarthatnak számos allergén növényt, a juhászatok mintegy 40-45 ezer embernek adnak megélhetést, ráadásul jellemzően azokban az országrészeken, ahol nehéz munkát találniuk az ott élőknek.
A friss bárányhús iránt hagyományosan három időszakban kiemelkedő a kereslet, húsvét előtt, augusztus derekán és a karácsonyi ünnepeken. Idén különösen jó időszakot tudhatnak maguknak a magyar tenyésztők, mert a korai húsvéti időszakban a nyugat-európai vágóhidak nem tudták belső felvásárlással kielégíteni az igényeket, az unió 20 százalékos importra kényszerült.
Kovács Imre, a Hunland Kft. kereskedelmi igazgatója kifejtette, Európában – Románia kivételével – folyamatosan csökken a juhállomány, miközben a német, olasz, francia, svájci és az osztrák lakosság frisshús igénye személyenként változatlanul 2 kilogramm évente, az araboké 2,5 kilogramm, ezzel szemben a magyaroké 30 dekagramm. Most, április elején az úgynevezett nagysúlyú, 24 kilogrammos bárányokat keresték az olasz vágóhidak, korábban a 21-23 kilósak voltak népszerűek. A magyar tenyésztők akoljai mellett kiemelkedő árakat mégis a decemberi időszakban lehet jegyezni, amikor a kiváló minőségű, intenzív módon nevelt friss bárány iránt magas a kereslet. A nyári pároztatás az egyik legnehezebb kihívás, hiszen a nagy hőségben nehezen fogannak az anyák. A fogantatást segítő modern beavatkozások az eddigieknél több szakmai ismeretet igényelnek a juhászoktól, sőt, mint az embernél, indokolt egy ultrahangos embrió ellenőrzés is a tenyésztés kockázatainak a csökkentése miatt.
Kovács Imre úgy fogalmazott, a kiskérődzők körében elterjedt kéknyelv betegség kihatott az olasz vágóhidak magatartására is. Az állategészségügyi körzeteket átlépő szállítmányok esetén csak vágási bizonylattal lehet szállítani az állatokat, annak része pedig, hogy a bárányokat a fogadó fél 24 órán belül levágja. E követelmény a teljesítésére jelenleg összesen két olasz vágóhíd alkalmas, a kicsik nem vághatnak még továbbtartásos igazolás esetén sem. Ennek a következménye húsbavágó, mert a két nagy vágóhíd diktálja most az átvételi árakat, sőt magát az átvételt is megtagadja a most mutatkozó európai túlkínálat láttán.
A szakmai fórumon elhangzott, a magyar ágazat jövője a nevelt, úgynevezett tápon tartott bárány lesz, és csökken a hagyományos hízlalás jelentősége, illetve a nő a kereslet a fehér színű, merino fajtakörrel párosított magyar merinó iránt. A piaci zavarok, az élőállatok szállítása ellen fellépő környezetvédők akcióinak kivédése, valamint a vágóhidak erőfölénye miatt növelni szükséges a hazai bárányhús-feldolgozást, illetve az egyoldalú olasz kereskedelmi kapcsolatok mellett új lehetőségekkel a közel-keleti országok piacai kecsegtetnek.
