Élelmiszerekre például 17 milliárd, üzemanyagokra 12 milliárd forinttal több pénzt költöttünk, csak éppen mennyiségben számolva előbbiből 2,3%, utóbbiból 3,4%-kal kevesebb fogyott.

A kereskedelem visszaesésének legfájóbb jele, hogy iparcikkekre folyó áron számítva is kevesebbet költöttek a fogyasztók májusban az előző évinél, 8 milliárd forinttal. A legnagyobb mértékben a bútor, műszaki cikkek vásárlása esett vissza az egy évvel ezelőttihez képest, 13%-kal, ezen a területen a foci EB sem segített.

Az első öt hónap összesített mérlege szerint 1%-kal csökkent a kereskedelmi értékesítés volumene (az eladott árumennyiség) az előző év azonos időszakához képest. (Első negyedévben 0,5%-kal nőtt a volumen, amit az áprilisi 2,7% és a májusi 3% csökkenés húz vissza).

2012. első negyedévét követően második negyedévben fordult a kocka, ráadásul a májusi visszaesés mértéke nagyobb volt az áprilisinál.

A további kilátások továbbra is a gazdaság általános helyzetétől függnek. A döntő tényező a reáljövedelmek, ezzel is összefüggésben pedig az infláció alakulása (elsősorban az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál).

A kereskedelem számára is fontos tényező a nemzetközi környezet változása, részben a begyűrüző ár-, továbbá árfolyamhatásokon keresztül. A nemzetközi hiteltárgyalások kimenetele is befolyásolja a fogyasztási piac kilátásait.