Elvi szintű megállapodásra jutott egy új kereskedelmi egyezményről az Európai Unió és Mexikó, melyben szinte a teljes EU és Mexikó közötti árukereskedelem vámmentessé válik. Az egyszerűbb vámeljárások révén még nagyobb előnyöket élvez majd az uniós ipar olyan ágazatokban, mint például a gyógyszerek, a gépek és a közlekedési berendezések, viszont az EU-ból származó mezőgazdasági export profitálhat a legtöbbet.

A megállapodás többek között biztosítja 340 európai földrajzi árujelző hamisítás elleni védelmét Mexikóban, mint például a Szegedi szalámi. A megállapodás a fenntartható fejlődés terén is előremutató szabályokat fektet le. A felek megállapodtak többek közt abban, hogy ténylegesen végrehajtják a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerinti kötelezettségeiket. Ez lesz az EU első olyan kereskedelmi megállapodása, amely kezeli a magán- és állami szektorban jelentkező korrupciót is. Az elvi megállapodásra építve a tárgyalók folytatják a munkát, hogy megoldják a még nyitott technikai kérdéseket annak érdekében, hogy az év végére készüljön el a megállapodás végleges szövege.

Egyszerűbb lesz a szárnyasok, a sajtok, a csokoládé, a tészta és a sertéshús kivitele.

• sokféle sajt, például a Gorgonzola és a Roquefort tekintetében biztosít preferenciális hozzáférést (jelenleg 20 %), valamint szerez hozzáférést számos új sajt esetében az éves kvóták mértékében;

• jelentős mennyiségben biztosítja a tejporkivitelt a legnagyobb piacok egyikén, a hatálybalépés napjától kezdve 30 000 tonnával indítva, amely 5 évvel később eléri az 50 000 tonnát;

• lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a Mexikóba irányuló sertéshúskivitelt, mivel szinte valamennyi sertéshústermék tekintetében vámmentessé válik a kereskedelem;

• eltörli például a csokoládéra (jelenleg akár 30 %-os) és a tésztára alkalmazott (jelenleg akár 20 %-os) vámokat;

• biztosítja 340 olyan különleges európai élelmiszer- és italtermék, az úgynevezett földrajzi árujelzők hamisítás elleni védelmét Mexikóban, mint például a Comté sajt Franciaországból, a Queijo São Jorge sajt Portugáliából, a Szegedi szalámi Magyarországról és a Magiun de prune Topoloveni szilva Romániából. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos ínyencségek uniós előállítóinak nem kell megküzdeniük az utánzatokkal, és amikor a fogyasztók ilyen termékeket vásárolnak, annak tudatában tehetik ezt, hogy az eredeti termék kerül a kosarukba.
A vámeljárások tekintetében az új megállapodás új szabályokat vezet be a papírmunka és a mexikói vámhatóságok által végzett fizikai ellenőrzések egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében.

Megállapodás született Japánnal és Szingapúrral is.

Az EU–Japán megállapodás a legnagyobb kétoldalú kereskedelmi partnerség lesz, melyet az EU valaha is kialakított világszinten. A gazdasági partnerségi megállapodás hatalmas piaci lehetőségeket fog megnyitni mindkét fél számára, számos területen szorosabbra fűzi az Európa és Japán közötti együttműködést, megerősíti a fenntartható fejlődés iránti közös elkötelezettségüket, és – a gazdasági partnerségi megállapodások történetében először – külön kötelezettségvállalást tartalmaz a párizsi éghajlatvédelmi egyezményre vonatkozóan.

A megállapodás ezenfelül meg fogja szüntetni a Japánba exportáló uniós vállalkozásokra háruló, évente mintegy 1 milliárd eurót kitevő vámok túlnyomó többségét. Meg fogja nyitni fontos uniós mezőgazdasági exportáruk előtt a 127 millió fogyasztót kiszolgáló japán piacot, és sok más ágazatban is bővíti az uniós kiviteli lehetőségeket.

A Szingapúrral létrejött kereskedelmi, illetve beruházási megállapodás az EU első két olyan lezárt kétoldalú megállapodása, amely a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) egyik tagjával jött létre. Szingapúr az ASEAN tagországai közül messze az EU legnagyobb partnere: a teljes kétoldalú árukereskedelem értéke 2017-ben 53,3 milliárd eurót, a szolgáltatáskereskedelem értéke 2016-ban 44,4 milliárd eurót tett ki. Az országot több mint 10 000 Szingapúrban bejegyzett uniós vállalkozás használja csomópontként a teljes csendes-óceáni térség kiszolgálásához.