Az elmúlt öt évben nem bővült a fogyasztás, a magyar háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított kiadásai csökkentek, illetve jó esetben stagnáltak. A válság alaposan átrendezte a fogyasztói preferenciákat és a nehezebb körülményekre reagáló fogyasztási mintázatok jelentek meg az elmúlt években a napi fogyasztási cikkek piacán: csökkent a megvásárolt mennyiség; „lefelé”, azaz olcsóbb termékek és márkák felé váltottak a fogyasztók; lemondtak olyan kategóriák megvásárlásáról, amelyeket nem feltétlenül gondoltak szükségesnek.

A családok vásárlási szokásait tekintve nem történt jelentős elmozdulás 2013-ban. A háztartások vásárlási gyakorisága a teljes napi fogyasztási cikk piacra nézve némileg csökkent, bár kevésbé drasztikusan, mint az előző évben. Az egy-egy alkalommal elköltött összeg mértéke viszonylag stabil: egy háztartás egy-egy alkalommal átlagosan közel 2500 forintot hagy a kasszánál. A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány tavaly elérte a 27 százalékot, a hipermarketekben pedig meghaladja a 40 százalékot. Továbbra is igen alacsony a kártyahasználat jelentősége a független, illetve a lánchoz tartozó kisboltok esetében. Ebből is látszik, hogy bár minimálisan csökkent a vásárlások száma, egy-egy beszerzés alkalmával többet költünk.

Természetesen mindezek a folyamatok a kiskereskedelem szerkezetére is hatást gyakoroltak és bár a csatornák szintjén nem okoztak jelentős elmozdulásokat, a kereskedelmi láncok szintjén mégis erőteljesen érzékelhetők voltak. A GfK Kereskedelmi Analízisek tanulmánya megállapítja, hogy a háztartások napi fogyasztási cikk kiadásait tekintve a modern csatornák piaci részesedése enyhén csökkent – elsősorban a hipermarketek gyengülő pozíciója miatt –, miközben a hagyományos csatornák részesedése erősödött főként a kisboltok részesedésének növekedése következtében.

„A lakóhely közeli kisboltok alternatívát jelentenek a modern formátumokban történő vásárlásokkal szemben, a nagyobb értékű kosarak egy része tehát „áttevődött” a kisbolt csatornába. Ennek eredményeképpen a független kisboltok szinte minden mutató mentén jobban teljesítettek a többi csatornához képest: bővült a vásárlói kör, nőtt a kosárméret és a vásárlási alkalmak száma is” – mondta el Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az elmúlt években a diszkont csatorna erőteljes koncentrációja zajlott, aminek eredményeképpen 2013 végére három számottevő szereplő maradt. A megszűnő láncok elvándorló vásárlóbázisának jelentős részét dinamikusan felszívta a csatorna, a megmaradt láncok bővüléséhez kedvező környezetet teremtve. Így bár a szereplők száma csökkent, maga a diszkont csatorna stabilan tartani tudta piaci részesedését.

Az egyéb csatornák esetében érdemes megemlíteni az online csatorna szerepét, amelynek részesedése egyelőre nagyon alacsony, nem éri el a fél százalékot ezen a piacon. A főbb tendenciák ezen a területen, hogy a tartós élelmiszerek – ital kategóriák, alapvető élelmiszerek – kerülnek leggyakrabban az online kosarakba.