Gyorsuló visszaesés mutatkozik a termesztett növények és haszonállat-fajták sokféleségében, és ezzel a világ egyre növekvő népességének a jövőbeli élelmiszer-ellátása is veszélyben forog, mondta hétfőn az ENSZ egyik újonnan felállított, a biodiverzitásért felelős bizottságának vezetője.
Zakri Abdul Hamid szerint az elhanyagolt állat- és növényfajták megőrzése azért szükséges, mert ezek esetlegesen rendelkezhetnek az eljövendő betegségeknek, vagy az éghajlat több szárazságot, esőzést és/vagy melegebb hőmérsékleteket előidéző változásainak ellenálló génekkel.
"A biodiverzitás mindenhol - még a haszonállatok körében is - egyre gyorsabban csökken" - mondta Zakri az ENSZ biodiverzitás-bizottságának alapító elnökeként tartott első beszédében egy 450 tudós részvételével zajló konferencián, a közép-norvégiai Trondheimben.
Számos hagyományos szarvasmarha-, birka- és kecskefajta háttérbe szorult, méghozzá gyakran azért, mert az új fajtáknál kisebb hús- vagy tejhozammal rendelkeznek. A globalizáció miatt az emberek élelmiszerigénye a növények frontján is kevesebb fajtára korlátozódik.
Zakri szavainak értelmében, bár 30 000 ehető nővény van, az emberek táplálkozásában az energia 95%-a mindössze 30 terménynek köszönhető. Ezek közül is az uralkodó fajták a rizs, a búza, a kukorica, a köles és a cirok.
Elmondása szerint "soha nem volt még ennyire sürgető egy óriási, közös genetikai készlet létrehozása, hogy az organizmusok ellenállhassanak az új körülményeknek, és alkalmazkodni tudjanak hozzájuk. Ez segítséget nyújtana a ma még "csak" hét-, ám 2050-re már kilencmilliárdos lélekszámúra becsült globális népesség megfelelő élelmiszer-ellátásában.
Zakri megjegyezte, hogy az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tavaly úgy becsülte, hogy a világ haszonállat-fajtáinak 22%-a áll a kihalás szélén. Egyszóval ennyi azoknak a fajtáknak az aránya, amelyek egyedszáma nem éri el az ezret.
Néhány háziasított állat és növény kihalása, bizonyos vadon élő fajok gyorsuló kipusztulásával párhuzamosan történt, amely olyan tényezőknek volt köszönhető, mint az erdőtlenítés, a városok terjeszkedése, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás – tette hozzá a szakember.
Irene Hoffmann, a FAO állatgenetikai erőforrásokért felelős szakágának vezetője a Reuters-nak elmondta, hogy eddig a haszonállat-fajták nyolc százaléka halt ki.
Sok nemzet tenyésztési programot indított, hogy - a lámától a sertésig - több ritka állat állományának megőrzését előmozdítsa. Néhány ország esetleges klónozás céljából embriókat, sőt még őssejteket is lefagyasztott - mondta.
2010-ben a kormányok olyan célokat fogalmaztak meg, mint az ismert, fenyegetett fajok kihalásának 2020-ig történő megállítása, valamint a parkokban és a védett övezetekben a vadvilág számára fenntartott területek kiterjesztése a bolygónk szárazföldi felszínének 17%-ára (ez ma 13%).
Huffingtonpost.com
Fordítás: Zamaróczy Ádám
