Az egyre nagyobb kínai középosztály változó fogyasztási szokásainak számottevő hatása van a világpiac növekedésére. A jelenleg 430 millió fősre becsült réteg (amely tíz éven belül 780 millió lehet) pénzéért és ízlésének átformálásáért óriási harc folyik a multinacionális cégek részéről. Hatásukra rengeteg kínai tért át például kávéról teára, vagy kezdett el sajtot és jégkrémet fogyasztani annak ellenére, hogy a kínaiak híresek átlagosan alacsony laktóz-toleranciájukról.
Az egyre szélesebb fogyasztói társadalom kialakulásából több nyugati cég is profitál, mint például a Starbucks vagy a KFC. A kulturális vagy szimplán biológiai különbségek miatt azonban több nyugati termék is sikertelenül próbál meg betörni a kínai piacra, hiába költenek a cégek óriási összegeket a népszerűsítésükre. Erre az egyik legjobb példa a dezodor.
Az egyik legnagyobb fogyasztási cikket gyártó multi, az Unilever körülbelül tíz éve próbálkozott meg a Rexona dezodor elterjesztésével Kínában. “Nagyon komoly terveink voltak. Több országban is a semmiből teremtettünk piacot, és nem láttunk olyan okot, ami miatt ezt ne csinálhattuk volna meg Kínában” – mondta a Frank Braeken, az Univer kínai részlegének korábbi vezetője a New York Timesnak.
Az Unilver hiába próbálkozott máshol bevált marketing módszerekkel, mint a bolti termékpróbák vagy kínai hírességekkel való reklámozás, az egész dezodorpiacnak nem sikerült az áttörés. A New York Times szerint Kínában az emberek kevesebb mint tíz százaléka használ dezodort. Míg az USA-ban 2016-ban összesen 4,5 milliárd dollárt költöttek dezodorokra, addig a négyszer nagyobb Kínában mindössze 110 millió dollárt. Az USA-ban ez az arány 90 százalék körül van, míg Brazíliában 97 (ráadásul az emberek 77 százaléka napi többször használja).
Több oka is van annak, hogy nem terjedt el a dezodor Kínában. A nyugati világban leginkább azzal tudták rávenni a fogyasztókat a dezodor használatára, hogy az izzadás cikiségét hangsúlyozták. A fő üzenete az volt a reklámaiknak, hogy izzadni béna, izzadtan nem fogsz tudni csávózni/csajozni. Ez azonban Kínában tévútnak bizonyult, ugyanis ott hagyományosan pozitív az izzadás megítélése, hiszen segít a méregtelenítésben. A közgondolkodás szerint az izzadás egyszerűen a természetes útja az anyagcserének, amit fölösleges korlátozni.
Az izzadás amiatt sem él szégyenérzetként a kínaiakban, mert kutatások szerint átlagosan nincs olyan erős szaga az izzadtságuknak, mint a kaukázusi rassznak. Egy 2013-as kutatás szerint több kelet-ázsiai etnikai csoport is rendelkezik egy olyan génnel, amely csökkenti a testszaguk erősségét.
A biológiai sajátosságokon túl az is szempont, hogy egy Apple laptoppal vagy egy Starbucks kávéval szemben nem látható, hogy használsz-e dezodort. Tehát könnyen jövő társadalmi elismerést sem lehet szerezni vele a New York Times szerint.
Egyelőre a dezodorhoz hasonló kudarc a tampon, amelytől a tisztasági betétet preferáló kínai nők azért idegenkednek, mert félnek a felhelyezésétől. Mindössze két százalékuk használ tampont, míg az Egyesült Államokban ez az arány 42 százalék.
